Szakértői vélemény a netLEVÉL előző heti Őrzés-védelmi cikkéhez
A Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkárának hozzászólása
- Őrzés-védelem
- /
- 2010-03-08
Tisztelt SecuriFocus! A 2010. március 1-jén megjelent netLEVÉL Őrzés-védelem rovatában „Menjünk hátra és vetkőzzetek bugyira! - parancsolta az őr” című cikkben „egy biztonsági szakértő” nyilatkozataként közzétett információ egyik kulcsmondata nem felel meg a valóságnak, és emiatt rendkívül veszélyes lehet azok számára, akik hírlevelükből (is) tájékozódnak a vagyonvédelmi szakmai szabályokról. Az ominózus „szakértői” nyilatkozatrész így hangzik: „Nagy anyagi kockázatú üzletekben, mint például ékszerboltban vagy bankban, lehetőségük van a biztonsági őröknek, hogy gyanú esetén korlátozzák az illető személyi szabadságát, s ne engedjék közterületre, míg a rendőrség kiérkezik.” Bizony, az a vagyonőr, aki erre a „szakvéleményre” alapozva jár el, egy-kettőre a bíróságon találhatja magát személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, amely alapesetben három évig, ha azonban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. Hangsúlyozni kell, hogy személyi szabadságot korlátozó intézkedésként a vagyonőr kizárólag a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogására és – a vagyonvédelmi törvény szavával élve – az elkövető birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolog, illetve támadásra alkalmas eszköz elvételére jogosult. Köteles azonban az elfogott személyt, és a tőle elvett dolgokat haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, nyomban értesítenie kell a hatóságot. A Legfelsőbb Bíróság EBH2006. 1496 döntése értelmében tetten érésnek az az eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében viszi véghez a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. A Legfelsőbb bírósági döntés az elfogás alapjául szolgáló „bűncselekmény” értelmezésére vonatkozóan is megfogalmazza álláspontját. Eszerint az elfogás jogalapja szempontjából bűncselekményen minden olyan magatartás értendő, amely a Btk. Különös Részében rögzített valamely törvényi tényállásba beilleszthető, függetlenül attól, hogy az ilyen cselekménynek van-e szabálysértési alakzata. A közvélekedéssel szemben tehát az elfogás kapcsán nem kell vizsgálni, hogy az ellopni tervezett dolog értéke meghaladja-e a szabálysértési értékhatárt (jelenleg 20.000 Ft) vagy sem. A „biztonsági szakértő” nyilatkozatának egyéb részei helytállók. Kérem, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatások törvényességének támogatása érdekében a fentieket szíveskedjenek közreadni. Üdvözlettel: dr. Szövényi György
a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkára
