Mi a megoldás a gázolásos merényletek ellen?
- Terrorizmus
- /
- 2017-08-31
A legutóbbi Barcelonai eset úgy tűnik elgondolkodtatta a döntéshozókat, melyről számos újsághír is beszámolt. A teljesség igénye nélkül, - kizárólag a magyarul megjelent többségében MTI közlemények közül – íme néhány cikk címe és megjelenésének időpontja:
1.„Ez a megoldás a gázolásos merényletek ellen” címmel jelent meg egy MTI hír 2017. augusztus18.-án 16:13 perckor az Inforádió honlapján, majd, 2. „Az olaszok rettegnek a terrortámadásoktól, ezért inkább betontömböket raknak mindenhova” 2017. augusztus 24. 06:58 888.hu oldalon, 3. „Betontömbökkel védik a kölni dómot is” címmel az Esti ujság.hu-n, 4. „Tesztelték is a terroristaellenes virágládákat” címmel 2017.augusztus 23. 16:46 az Inforádió.hu-n MTI közlemény, 5. „Elképesztő készültség: így védekeznek az olaszok a terroristák ellen” címmel 2017. augusztus 23. 18:01 a Blikk.hu oldalán, 6. „Rémisztő látvány Olaszországban: ennyire félnek a terroristáktól?” címmel 2017. augusztus 23., 16:43 Privátbankár.hu, MTI hír.
Már az első cikk első mondata pontosan felsorolja azokat az ötleteket, amikről a cikk szól, részletezve országonként mit, hol mikor tettek, vagy javasoltak. Az azóta eltelt idő jóformán semmiféle változást nem hozott, maradnak az eredeti ötletek. Lássuk hát, mik is az ötletek: „betontömbök, homokzsákok, utcákat eltorlaszoló járművek”
Ha ezt elképzeljük, egy olyan Európa tárul a szemünk elé, ahol mindenütt úttorlaszok, barikádok védik az embereket, mintha háború lenne. Pontosan erről szólnak a frissebb cikkek, melyek elborzasztó látványról számolnak be. Lassan úgy fog kinézni Európa minden városa, mintha háború, vagy polgárháború lenne, amit csak fokoz az utcára vezényelt, hadifegyverekkel felszerelt rendőrök-katonák nagy száma.
Biztos, hogy ez lenne a megoldás?
Franciaországot említve azt írják az első cikkben: „A belügyminisztérium kérte a rendőrkapitányságokat, hogy fejlesszenek ki "behatolásgátló és szűrőberendezéseket" a nyári szezon fontos eseményeire.”
Tehát a francia belügy nem biztonságtechnikai mérnököket, a feladat végrehajtásában jártas, arra kiképzett személyeket, hanem műszaki kérdésekben általában végzettséggel nem rendelkező rendőröket kér fel, ráadásul FEJLESZTÉSRE, ahelyett, hogy a meglévő alkalmas eszközöket terveztetné a közterületekre.
Hasonló megoldásokat – kapkodó, ad-hoc jellegű próbálkozásokat – sorol fel a cikk a továbbiakban is más országokra hivatkozva. Az időben később megjelent cikkek alapján beigazolódni látszik, hogy sajnálatos módon a politikusok e kérdésben még tájékozatlanabbak, mint egyéb kérdésekben, így aztán ahelyett, hogy a témában jártas szakemberek tanácsait kérnék ki, ismét csak látszatintézkedésekkel próbálják orvosolni a problémát. Végeznek valamilyen elemzéseket, hol, milyen helyeken van esélye a gázolásos merényleteknek, mint pl. a sétálóutcák, tömegek által látogatott szabad terek stb., ahova koncentrálni kellene a védelmet. Nem veszik számba azonban, hogy hányféle megoldás „kapható a piacon” azonnal betonfalakat és homokzsákokat és fegyvereseket kérnek.
Megelégszenek a gázolás elleni védelemre szorítkozással, holott a robbantás esélye – ld. legutóbbi hírek szerint erre is készültek – is jelen van. Az épületek, homlokzatok robbantás hatásaitól való védelme is fontos lenne. Az esetleges robbantás másodlagos hatásainak kockázatait csökkenteni kellene, a képezni és felkészíteni kellene az üzletek alkalmazottait, biztonsági őröket, hiszen oda menekülnek be a járókelők és még sorolhatnánk. Figyelembe véve, de nem elfogadva, hogy elemzések szerint hazánkban nincs esély a terrorista támadások bekövetkeztére, érthetetlen, a téma szőnyeg alá söprése. Pedig csak egy kis előre tervezéssel, odafigyeléssel életeket menthetnének meg az akár akaratlagos, akár véletlenszerű járdán, buszmegállóban várakozó emberek gázolása esetén az utcabútorok megfelelő kialakításával.
Tehát maradjunk továbbra is az elsődlegesen meghatározott célnál, a gázolásos „ramming” merényletek lehetőségének csökkentésénél.
Két kitűnő magyar szakcikk is megjelent a témában – sajnálatos módon nagyon szűk körben ismeretesek – melyeket a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont jegyez, az Elemzések című folyóiratában. Ezek Tálas Péter – Szente-Varga Mónika: A 2017. augusztusi spanyolországi terrortámadásokról (2017. augusztus 21.) és Rácz András – Brestyánszki Flóra: A gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortámadásokról és a védekezés lehetőségeiről (2017. július 23.) címmel. Igaz, ezek egyikében sem mélyednek el túlságosan a szerzők a biztonságtechnikai megoldások részletezésében, lévén inkább biztonságpolitikai szakértők és nem biztonságtechnikai mérnökök jegyzik azokat.
Nagyon sajnálatos, hogy a tárgyban született szakcikkek, doktori értekezések által felvázolt megoldásrendszerek a szakmabelieken kívül szinte nem is ismertek, holott világszerte szakemberek fejlesztenek, publikálnak e tárgyban. Mintha a különböző fórumokon, kiállításokon, mint pl. a minden évben megrendezett Security & Counter Terror Expo -n megjelenő cégek által kínált számos megoldás nem is létezne. Idén is több kiállító mutatott be mobil, nagy tömegek vonzó események alkalmával ideiglenesen felállítható utcai szerkezeteket a merényletek megfékezésére. Tanulmányok születtek a gyanús viselkedési jellemzők kiszűrésére, melyek pl. an angol rendőrség munkáját segítik. Az Egyesült Királyság kormányának 2018 márciusában kiadott tézisfüzete 9.7. alcíme a „szabványok és tesztelés” címmel kifejezetten biztonságtechnikai mérnökök bevonását kéri, sőt, egy névjegyzéket is létrehoztak!
Olyanok, melyek esztétikusak, nem feltűnőek, pontosan meghatározott ellenállási értékekkel méretezettek, és kifejezetten ilyen esetekre tervezték meg őket szakavatott mérnökök.
Szinte hihetetlen, hogy a bevezetőben említett cikkekben még „bíztató nyilatkozatokat” is tesznek olyanok, akik a sebtében elhelyezett otromba betonakadályokat és virágládákat „tesztelték”. Ezekről tesztekről olvasva minden jóérzésű biztonságtechnikai mérnök elborzad.
Megjegyzésként, az EN-14383 Prevention of crime - Urban planning and building design [Bűnmegelőzés – Város- és építészeti tervezés] egy létező, 2006-ban (!) kiadott európai szabványsorozat több részből áll. A szabvány 8. része (Protection of buildings and sites against criminal attacks with vehicles ) mely 2009-es kiegészítése a szabványnak, levezeti az épületünk határoló szerkezetét érő, a jármű becsapódása által keletkezett kinetikus energia becslésére szolgáló képletet is. Megadja például, hogy egy BMW X5 18 m után, egy Mercedes 500 19 m után, míg egy Audi A6 „csak” 22 m megtétele után csapódik be 50 km/h-s sebességgel a célpontba.
Ráadásul léteznek a nagy, nyílt tereket, sétáló utcák, üzletközpontok és hasonló a gázolásos támadások által veszélyeztetett területek ilyen támadásoktól való megoldására szabványokat és építészeti előírásokat tartalmazó szabályzatok , módszertanok úgy katonai mint „civil” városi környezetre vonatkozó módon.
Az épület körüli biztonsági távolság növelésének módja
Érdekességként megjegyzendő, hogy fenti ábra ausztrál példát mutat egy 2003-ban kiadott várostervezési szabályzóból. A barcelonai gázolás után, ahol három ausztrál állampolgár is megsérült, a miniszterelnök bejelentette, hogy átfogó tervet készítenek nagy tömegek terrorista támadások elleni védelmére. Annak ellenére, hogy náluk sem hallani naponta merényletekről, ők komolyan veszik a fenyegetettséget.
Vagyis nem improvizálni kellene, hanem tájékozódni és adaptálni a meglévő eszközöket, módszereket!
Számított, méretezett védőtávolságok, esztétikus, de hatékony oszlopsorok , az utca burkolatába épített kiemelkedő térelemek, esztétikusan kialakított szinteltérések (1.ábra), süppedő „homokcsapdák” a parkokban, megerősített térvilágítást adó kandeláberek és még lehetne sorolni.
A Broadway és a 45.utca kereszteződésében acéloszlopon fennakadt autó
A vásárlók az összes nagy üzlet bejáratai előtt masszív acéloszlopok között sétálnak át, anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítanának azoknak, holott azok az ők és az üzlet védelmére vannak ott. Bárki, aki elsétál Budapesten a Szabadság térre, a cikk elolvasása után képes lesz azonosítani mindazokat a mechanikai védelmi eszközöket, melyeket ott egy épület megelőző védelmére telepítettek, amit eddig csak példálózva soroltuk fel.
Illő tisztelettel kérem, legalább olvassanak el a döntéshozók néhány e tárgyban született tanulmányt, nézzék meg az erre a feladatra specializálódott cégek kínálatát, mielőbb ad-hoc módon mindenféle alkalmi eszközzel csúfítják el a közterületeket Európa-szerte, melyek alkalmassága finoman szólva is kérdéses lehet.
Csak ízelítőül néhány:
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
Dr. Balogh Zsuzsanna mk. alezredes, okl. biztonságtechnikai mérnök
Szabó Lajos okl. biztonságtechnikai mérnök
1.„Ez a megoldás a gázolásos merényletek ellen” címmel jelent meg egy MTI hír 2017. augusztus18.-án 16:13 perckor az Inforádió honlapján, majd, 2. „Az olaszok rettegnek a terrortámadásoktól, ezért inkább betontömböket raknak mindenhova” 2017. augusztus 24. 06:58 888.hu oldalon, 3. „Betontömbökkel védik a kölni dómot is” címmel az Esti ujság.hu-n, 4. „Tesztelték is a terroristaellenes virágládákat” címmel 2017.augusztus 23. 16:46 az Inforádió.hu-n MTI közlemény, 5. „Elképesztő készültség: így védekeznek az olaszok a terroristák ellen” címmel 2017. augusztus 23. 18:01 a Blikk.hu oldalán, 6. „Rémisztő látvány Olaszországban: ennyire félnek a terroristáktól?” címmel 2017. augusztus 23., 16:43 Privátbankár.hu, MTI hír.
Már az első cikk első mondata pontosan felsorolja azokat az ötleteket, amikről a cikk szól, részletezve országonként mit, hol mikor tettek, vagy javasoltak. Az azóta eltelt idő jóformán semmiféle változást nem hozott, maradnak az eredeti ötletek. Lássuk hát, mik is az ötletek: „betontömbök, homokzsákok, utcákat eltorlaszoló járművek”
Ha ezt elképzeljük, egy olyan Európa tárul a szemünk elé, ahol mindenütt úttorlaszok, barikádok védik az embereket, mintha háború lenne. Pontosan erről szólnak a frissebb cikkek, melyek elborzasztó látványról számolnak be. Lassan úgy fog kinézni Európa minden városa, mintha háború, vagy polgárháború lenne, amit csak fokoz az utcára vezényelt, hadifegyverekkel felszerelt rendőrök-katonák nagy száma.
Biztos, hogy ez lenne a megoldás?
Franciaországot említve azt írják az első cikkben: „A belügyminisztérium kérte a rendőrkapitányságokat, hogy fejlesszenek ki "behatolásgátló és szűrőberendezéseket" a nyári szezon fontos eseményeire.”
Tehát a francia belügy nem biztonságtechnikai mérnököket, a feladat végrehajtásában jártas, arra kiképzett személyeket, hanem műszaki kérdésekben általában végzettséggel nem rendelkező rendőröket kér fel, ráadásul FEJLESZTÉSRE, ahelyett, hogy a meglévő alkalmas eszközöket terveztetné a közterületekre.
Hasonló megoldásokat – kapkodó, ad-hoc jellegű próbálkozásokat – sorol fel a cikk a továbbiakban is más országokra hivatkozva. Az időben később megjelent cikkek alapján beigazolódni látszik, hogy sajnálatos módon a politikusok e kérdésben még tájékozatlanabbak, mint egyéb kérdésekben, így aztán ahelyett, hogy a témában jártas szakemberek tanácsait kérnék ki, ismét csak látszatintézkedésekkel próbálják orvosolni a problémát. Végeznek valamilyen elemzéseket, hol, milyen helyeken van esélye a gázolásos merényleteknek, mint pl. a sétálóutcák, tömegek által látogatott szabad terek stb., ahova koncentrálni kellene a védelmet. Nem veszik számba azonban, hogy hányféle megoldás „kapható a piacon” azonnal betonfalakat és homokzsákokat és fegyvereseket kérnek.
Megelégszenek a gázolás elleni védelemre szorítkozással, holott a robbantás esélye – ld. legutóbbi hírek szerint erre is készültek – is jelen van. Az épületek, homlokzatok robbantás hatásaitól való védelme is fontos lenne. Az esetleges robbantás másodlagos hatásainak kockázatait csökkenteni kellene, a képezni és felkészíteni kellene az üzletek alkalmazottait, biztonsági őröket, hiszen oda menekülnek be a járókelők és még sorolhatnánk. Figyelembe véve, de nem elfogadva, hogy elemzések szerint hazánkban nincs esély a terrorista támadások bekövetkeztére, érthetetlen, a téma szőnyeg alá söprése. Pedig csak egy kis előre tervezéssel, odafigyeléssel életeket menthetnének meg az akár akaratlagos, akár véletlenszerű járdán, buszmegállóban várakozó emberek gázolása esetén az utcabútorok megfelelő kialakításával.
Tehát maradjunk továbbra is az elsődlegesen meghatározott célnál, a gázolásos „ramming” merényletek lehetőségének csökkentésénél.
Két kitűnő magyar szakcikk is megjelent a témában – sajnálatos módon nagyon szűk körben ismeretesek – melyeket a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont jegyez, az Elemzések című folyóiratában. Ezek Tálas Péter – Szente-Varga Mónika: A 2017. augusztusi spanyolországi terrortámadásokról (2017. augusztus 21.) és Rácz András – Brestyánszki Flóra: A gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortámadásokról és a védekezés lehetőségeiről (2017. július 23.) címmel. Igaz, ezek egyikében sem mélyednek el túlságosan a szerzők a biztonságtechnikai megoldások részletezésében, lévén inkább biztonságpolitikai szakértők és nem biztonságtechnikai mérnökök jegyzik azokat.
Nagyon sajnálatos, hogy a tárgyban született szakcikkek, doktori értekezések által felvázolt megoldásrendszerek a szakmabelieken kívül szinte nem is ismertek, holott világszerte szakemberek fejlesztenek, publikálnak e tárgyban. Mintha a különböző fórumokon, kiállításokon, mint pl. a minden évben megrendezett Security & Counter Terror Expo -n megjelenő cégek által kínált számos megoldás nem is létezne. Idén is több kiállító mutatott be mobil, nagy tömegek vonzó események alkalmával ideiglenesen felállítható utcai szerkezeteket a merényletek megfékezésére. Tanulmányok születtek a gyanús viselkedési jellemzők kiszűrésére, melyek pl. an angol rendőrség munkáját segítik. Az Egyesült Királyság kormányának 2018 márciusában kiadott tézisfüzete 9.7. alcíme a „szabványok és tesztelés” címmel kifejezetten biztonságtechnikai mérnökök bevonását kéri, sőt, egy névjegyzéket is létrehoztak!
Olyanok, melyek esztétikusak, nem feltűnőek, pontosan meghatározott ellenállási értékekkel méretezettek, és kifejezetten ilyen esetekre tervezték meg őket szakavatott mérnökök.
Szinte hihetetlen, hogy a bevezetőben említett cikkekben még „bíztató nyilatkozatokat” is tesznek olyanok, akik a sebtében elhelyezett otromba betonakadályokat és virágládákat „tesztelték”. Ezekről tesztekről olvasva minden jóérzésű biztonságtechnikai mérnök elborzad.
Megjegyzésként, az EN-14383 Prevention of crime - Urban planning and building design [Bűnmegelőzés – Város- és építészeti tervezés] egy létező, 2006-ban (!) kiadott európai szabványsorozat több részből áll. A szabvány 8. része (Protection of buildings and sites against criminal attacks with vehicles ) mely 2009-es kiegészítése a szabványnak, levezeti az épületünk határoló szerkezetét érő, a jármű becsapódása által keletkezett kinetikus energia becslésére szolgáló képletet is. Megadja például, hogy egy BMW X5 18 m után, egy Mercedes 500 19 m után, míg egy Audi A6 „csak” 22 m megtétele után csapódik be 50 km/h-s sebességgel a célpontba.
Ráadásul léteznek a nagy, nyílt tereket, sétáló utcák, üzletközpontok és hasonló a gázolásos támadások által veszélyeztetett területek ilyen támadásoktól való megoldására szabványokat és építészeti előírásokat tartalmazó szabályzatok , módszertanok úgy katonai mint „civil” városi környezetre vonatkozó módon.
 |
Érdekességként megjegyzendő, hogy fenti ábra ausztrál példát mutat egy 2003-ban kiadott várostervezési szabályzóból. A barcelonai gázolás után, ahol három ausztrál állampolgár is megsérült, a miniszterelnök bejelentette, hogy átfogó tervet készítenek nagy tömegek terrorista támadások elleni védelmére. Annak ellenére, hogy náluk sem hallani naponta merényletekről, ők komolyan veszik a fenyegetettséget.
Vagyis nem improvizálni kellene, hanem tájékozódni és adaptálni a meglévő eszközöket, módszereket!
Számított, méretezett védőtávolságok, esztétikus, de hatékony oszlopsorok , az utca burkolatába épített kiemelkedő térelemek, esztétikusan kialakított szinteltérések (1.ábra), süppedő „homokcsapdák” a parkokban, megerősített térvilágítást adó kandeláberek és még lehetne sorolni.
 |
A vásárlók az összes nagy üzlet bejáratai előtt masszív acéloszlopok között sétálnak át, anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítanának azoknak, holott azok az ők és az üzlet védelmére vannak ott. Bárki, aki elsétál Budapesten a Szabadság térre, a cikk elolvasása után képes lesz azonosítani mindazokat a mechanikai védelmi eszközöket, melyeket ott egy épület megelőző védelmére telepítettek, amit eddig csak példálózva soroltuk fel.
Illő tisztelettel kérem, legalább olvassanak el a döntéshozók néhány e tárgyban született tanulmányt, nézzék meg az erre a feladatra specializálódott cégek kínálatát, mielőbb ad-hoc módon mindenféle alkalmi eszközzel csúfítják el a közterületeket Európa-szerte, melyek alkalmassága finoman szólva is kérdéses lehet.
Csak ízelítőül néhány:
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
IDE kattintva elérhető
Dr. Balogh Zsuzsanna mk. alezredes, okl. biztonságtechnikai mérnök
Szabó Lajos okl. biztonságtechnikai mérnök
