Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Biztonságvédelmi szakportál
Pantheon logó

Hírek | Biztonságtechnika

2007. szeptember 18. 19:20

Kandi kamerák céges szarkák ellen

A vagyonvédelmi tevékenységek két csoportba sorolhatóak. Léteznek élőerővel dolgozó cégek, akik biztonsági őrökkel figyeltetik megbízójuk értékeit. A másik lehetőség az elektronikus vagyonvédelem. Többek közt ebbe a csoportba tartoznak a kamerarendszerek, a riasztók és a beléptető rendszerek. Raboczki Péter, a Safetrend Kft. szakembere szerint nagyon sok az alvó vállalkozás a piacon. Közel ezer, kamerarendszerek telepítésével foglalkozó cég közül csupán néhány száz végzi törvényesen tevékenységét.

"A vagyonvédelem személyes kontaktuson alapuló, bizalmi szakma" - mondja Raboczki. A védelmi rendszerekkel ugyanis nemcsak addig kell foglalkozni, míg felszerelésük tart. Elvárás a hozzá kapcsolódó szolgáltatás is. "Fontos, hogy egy cég tisztában legyen a kriminalisztikai szokásokkal. Tudja például azt, hogy a betörések több mint hatvan százalékát a bejárati ajtó feltörésével követik el. Ha pedig egy rendszer éjjel kettőkor hibásodik meg, akkor is legyen kit felhívni, helyrehozandó a hibát." Miért is érdemes kamerákkal figyeltetni cégünk telephelyét, illetve irodáját?

Vannak vállalkozások, akik egyszerűen pszichológiai okokból, elrettentésképp szereltetnek fel "elektromos szemeket". Mások abban bíznak, hogy a rögzített képek elvezetnek az esetleges betolakodóhoz. Ehhez azonban jó minőségű felszerelés kell, ami éles képet és tiszta hangot nyújt az előrelátó vállalkozó számára. Ezért ha valóban hatékonyan akarjuk őrizni értékeinket, érdemes áldozni a biztonságra. Százezres kiadás alatt senki ne számítson profi biztonsági rendszerre. Az ár mindig a hely adottságaitól függ.

Vannak cég, amely több, mint harmincmillió forintot is áldoz a biztonságra. Ennek ellenére, Raboczki szerint mindig marad rés, ami egérutat nyit a szemfüles tolvajok számára. "Szinte lehetetlen egy területet úgy bekamerázni, hogy ne maradjon holttér. De azért csökkenthető annak az esélye, hogy egy megbízhatatlan alkalmazott vagy egy betörő észrevétlen maradjon." Egyre gyakoribb, hogy a vállalkozók elsősorban saját beosztottjaik hűtlenségétől tartanak.

"A cégtulajdonosok szeretnék tudni, hogy a dolgozóik mennyi időt töltenek hasznosan munkahelyükön. Ellenőrizni akarják, mikor érkeznek, és távoznak, valamint, hogy nem tulajdonítanak-e el valamit" - mondja Szilágyi László, a Luxalarm Kft. szakembere. A dolgozók megfigyelése célorienáltan történik. Van aki a konkrét árukiadást, munkafázisokat, vagy a pénztárgépet akarja lekövetni. Szilágyi tapasztalatai szerint sok vállalkozó saját embereivel szemben bizalmatlanabb, idegen betolakodóktól kevésbé tart. "Olyan is előfordul, hogy vakkamerákat helyezünk el egy helyiségben, hogy az ott dolgozók azt higgyék, figyelik őket. Természetesen nem mindegyik kamera dísz, de nem tudják, hogy melyik dobozban van működő berendezés."

A törvény szerint csak akkor szabad felvételeket rögzíteni, ha a helyiségben vagy szabadban tartózkodó embereket erről tájékoztatják. Ezért titkos felvételek nem készíthetők, de arra lehetőség van, hogy a kamerákat elrejtsék a kíváncsi szemek elől. Csupán annyi a kikötés, hogy a látogatókat és a dolgozókat tájékoztatni kell a kamerák jelenlétéről. Az már nem kötelező, hogy azok helyéről is pontos információik legyenek. "Szerintem ez nem túl etikus megoldás. Inkább akkor szoktuk javasolni, ha a rejtett kamerák létét esztétikai szempontok indokolják" - mondja Raboczki.

Az alkalmazottak megfigyelése napjainkra addig fajulhat, hogy az első körben felkért biztonsági céget egy másik biztonsági céggel figyeltetik. "A dolgozók által elkövetett lopások is a belső hűtlenség kategóriájába sorolhatóak. Nekem is van olyan felvételem, ahol biztonsági őr közreműködésével lopnak el egy traktort."

A mai technika már lehetőséget ad arra, hogy a rögzítő berendezések ne dolgozzanak feleslegesen. Van egy érzékelőjük, amely mozgásra indítja el a felvételt. Ma már az is megoldható, hogy a megfigyelt terület felvételeit interneten bárhol és bármikor ellenőrizhessük.

A rögzített képek minimum három, maximum tizenöt napig őrizhetőek meg a jogszabály szerint, adatvédelmi okok miatt. Arra a kérdésre, hogy műszakilag mennyire megbízhatóak a kamerák, Szilágyi csak ennyit mond: "Murphy itt is dolgozik, de szerencsére nem gyakori eset, hogy elromlana valamelyik berendezés.

Ez inkább olyan helyeken fordul elő, ahol a körülmények nem előnyösek a műszaki termékekre nézve. Egy zsírgőzös konyhában nagyobb az esély a meghibásodásra." A két szakember véleménye eltér abban, mennyire szoros a verseny a piacon. Szilágyi szerint bár az árverseny kemény, a harcok "nem vérre mennek".

"Nem érezzük, hogy külföldi cégek tömegével tolonganának a magyar piacon." Raboczki inkább azokra a vállalkozókra panaszkodik, akik nem értenek a vagyonvédelemhez, csupán berendezést szerelnek. "Kamerát vagy riasztót felszerelni, némi számítógépes ismeret birtokában egy villanyszerelő is képes, de garanciát vagy huszonnégy órás ügyeletet már bizonyosan nem vállal. A megszorító intézkedések óta a hozzá nem értők jelenléte némiképp visszaszorult. A legtöbb ilyen cég dolgozói ugyanis minimálbérre voltak bejelentve, a cégek tulajdonosai pedig az intézkedések óta vagy nem vállalják a megnövekedett terheket, vagy árat emeltek. Így aztán nem tudnak alánk licitálni."

Raboczki Péter szerint a kamerarendszerek piaca nagy változás előtt áll. Az eszközök egyre olcsóbbak, az internetes képtovábbítás pedig kényelmesebbé teszi az ellenőrzést. Kisebb vállalkozások is egyre gyakrabban fordulnak vagyonvédelmi cégekhez, hiszen az egyszeri, saját biztonságuk érdekében tett beruházás megtérül. Aki pedig már rendelkezik kamerakontrollal, később is visszatér, bővítés vagy más szolgáltatások igénybevétele miatt.

Forrás: Vállalkozói Negyed

Hírlevél

Ha érdeklik a legfrissebb újdonságok, iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre!

Cikkek hasonló témában