SecuriFocus.com
A biztonsági szakma kezdőlapja

Hírek | Magánnyomozás

2006. július 22.

Magánzsaruk mesélik - a hazugságvizsgáló gépről

Hosszas felkészülést, körültekintést igényelnek a poligráfos vizsgálatok - a detektívek a biztonsági réseket keresik a készülékkel

A poligráf, azaz a hazugságvizsgáló berendezés nem új találmány, múltja évszázados. Működési alapelve ugyanis - mely szerint a stressz nyomán megváltozik az ember némely fiziológiai tulajdonsága - régi felismerésen nyugszik. A legkorszerűbb eszközökből azonban csak igen kevés működik Magyarországon. És ennek több komoly oka van: biztos garancia szükséges ahhoz, hogy a poligráf nem kerül szervezett bűnözői körökhöz, terroristákhoz, a készülék ugyanis kellő felkészültséggel becsapható.

Valaha csak a "nyugati" bűnügyi filmekben találkozhattunk az akkor még rejtélyesnek tűnő eszközzel, mára azonban szinte mindenki tudja, vagy tudni véli, mi is a hazugságvizsgáló és hogyan működik. Arról viszont kevesebben hallottak, hogy az "ős-poligráf" 1895-ben készült el és úgynevezett lumbálós módszerrel dolgozott. Ez még meglehetősen hátborzongató eljárás volt. Egy műszert szúrtak tűvel a gyanúsított vénájába és a véráramlás sebességének mérésével, annak változásaiból igyekeztek következtetéseket levonni igazmondásáról.

A mai poligráf nyolccsatornás műszer. Valamennyi funkciója eredetileg az orvostudomány szolgálatában állt - például a vérnyomás, a pulzus, a bőrellenállás mérése -, ám egyetlen eszközbe "összeszerkesztve" már a bűnüldözés, a biztonság érdekeit szolgálja. Egy ember mintegy tízezer féle izommozgással reagál az - elsősorban pszichés - ingerekre, az izmok többsége az arcon található. A mérésekkel egy időben a vizsgálat vezetője ezeket is figyeli, összeveti az eredményekkel és következtetéseket von le.

Mint azt a hazugságvizsgáló alkalmazásának hazai szakemberei a Népszavának elmondták, a berendezés haditechnikai eszköznek minősül, így csak alapos ellenőrzés és a célhoz kötöttség vizsgálata után lehet csak engedélyhez jutni a megvásárlásához. A kérelmezőt nem csupán a hazai szakszolgálatok, de a nemzetközi, sőt az amerikai hatóságok is alaposan megvizsgálják. Biztos garancia szükséges ugyanis ahhoz, hogy a poligráf nem kerül szervezett bűnözői körökhöz, terroristákhoz. Mert bármennyire is korszerű eszköz, alapos kiképzéssel némiképpen becsapható. A hazugságvizsgálat kijátszására ugyanis vannak módszerek, azonban maga a működőképes berendezés jelen kell, legyen a kiképzésen. Segítségével értékelhető az illető "előmenetele". Magyarországon korábban elsősorban azok a hírszerzők kaptak ilyen képzést, akik illegális feladatokat végeztek külföldön. Az oktatás során a gép érzékelőit csatornánként, egyenként kötik rá a delikvensre, s vezetik rá a követendő módszerre, magatartásra. Megtanítják a relaxálásra és más "trükkökre" is.

A poligráf legális alkalmazásának lehetőségei az utóbbi években jelentősen kibővültek. Már nem "csak" a gyilkos kilétét hivatott segítségével felderíteni a rendőrség. Alkalmas biztonsági kockázatok feltárására is. Maga a készülék azonban önmagában még nem képes leleplezni senkit. Alaposan felkészült, rendszerint pszichológusi végzettségű kezelője nélkül keveset ér. A kérdések összeállítása, sorrendje, tartalma igen lényeges. A "semleges", tehát minden bizonnyal őszinte választ eredményező kérdés - neve, kora, tudja-e, hogy miért van itt, és így tovább - megmutatja az alapreakciókat. A "rázósabb témák" során ehhez képest mérhető az igazmondás valószínűsége. Alapos munkával a poligráf - és felhasználója - olyasmire is képes, amire a rendőrség nem, vagy csak rendkívüli erőfeszítések és költségek árán. Például "megtalál" elveszett bizonyítékokat.

A szakemberek példaként említik egy testvérpár esetét, akiket azzal gyanúsítottak, hogy megöltek egy embert, holttestét pedig elrejtették. Hosszú munka árán - a poligráf segítségével - kiderítették, csupán egyikük az igazi elkövető, aki az áldozatot utóbb egy kútba dobta. Ezt követően földrajzi, térképészeti ismeretekkel, adatokkal felvértezve, kérdések ezrei után a pszichológusnak sikerült pontosan behatárolni a tetemet rejtő kutat, jóllehet a tettesnek semmiképpen sem állt szándékában annak helyét elárulni. (Nyilván arra gondolt, ha nincs holttest, nincs büntetés sem… Ahogyan egy rendőr fogalmazott, az ilyen vizsgálat afféle komputeres barkochba, ahol az igen és a nem válasz ritkán fedi az igazat, de a megfejtés mégis csak idő kérdése.)

A kérdések feltevésének módja is döntő - és ebben a magyar nyelv "segítője" a poligráfnak. Mint a szakemberek mondják, magyarul sokkal egyszerűbb nyelvtanilag is helyes - tehát nem mondvacsináltan kacifántos, ezért eleve gyanút keltő - kérdéseket megfogalmazni, mint sok más nyelv esetében. Lényeges, hogy az ellenőrizni kívánt állítás/kérdés a mondat elején legyen, a gyanúsított ne tudjon előre gondolkodni a lehetséges "helyes" válaszon. Például: Lopott ön már valaha is a közértben, akár gyermekkorában? A poligráf ilyenkor az első pillanatban kileng és mutatja az azt követő érzelmi reakciókat is. Míg ha a kérdés így szól: Előfordult, akár gyermekkorában is, hogy a közértben lopott? Ez esetben a kulcsszó a végére marad, kevesebb kontrollt hagyva a vizsgálónak, illetve "felkészülési lehetőséget" az alanynak.

A civil életben a magánnyomozók főként cégek, intézmények biztonsági átvilágítása során alkalmazzák a poligráfot. A gazdasági hírszerzés - közönségesebben: ipari kémkedés - ugyanis Magyarországon is egyre aktívabb. Nem feltétlenül idegen hatalmak vadásznak a magánszféra üzleti titkaira, technológiáira. Sokkal gyakoribb, hogy a konkurencia igyekszik "takarékoskodni" kutatási fejlesztési költségeivel úgy, hogy egyszerűen kifürkészi üzleti riválisa bizalmas információit. A gazdaság szereplői gyakrabban igénylik az "érzékeny" területeken a kockázatelemzést, átvilágítást. Ezek hosszas felkészülést, körültekintést igénylő vizsgálatok, melynek során az úgynevezett biztonsági réseket keresik - és találják meg sokszor - a detektívek. A legegyszerűbb példa mégis a vagyonvédelem. Egy pénzszállító cég - kivált, ha gyakran válik bűncselekmény károsultjává - elemi érdekének tekinti, hogy emberei megbízhatóságát különféle módon - így poligráf segítségével is - ellenőrzi. Egy be nem vallott korábbi elbocsátás, valamikor megtévedés, vagy egyéb, a munkaadót félrevezető, esetleg gyanút keltő mozzanat az életében, mind arra utalhat, hogy az illető nem feltétlenül a legalkalmasabb arra, hogy százmilliókra vigyázzon.

Két fontos dolgot azonban érdemes leszögezni; az egyik, hogy a poligráfos vizsgálat csakis önkéntesen, írásos nyilakozat alapján folytatható le, kényszer, fenyegetés hatása nélkül vállalja az illető. (Ez nem puszta formalitás, hiszen az eljárásban az is kiderül, ha az érintett mégis kényszerítve érzi magát a vizsgálatra. Mondjuk, mert nagyon kell neki az állás.) Másrészt a vizsgálatot kérő is nyilatkozik, hogy az eredményt bizalmasan kezeli. Miután pedig a meghallgatás előtt a kérdések lényegét is áttekintik, tilos váratlan, oda nem tartozó kérdéssel "sarokba szorítani" a munkavállalót. A poligráf eredménye nem szolgál kétséget kizáró bizonyítékként a magyar igazságszolgáltatás előtt sem, ugyanakkor értékelik, ha korábban fel nem tárt, de valósnak bizonyuló tényekre derül fény a vizsgálat során.

Forrás: Népszava

Hírlevél

Ha érdeklik a legfrissebb újdonságok, iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre!

Cikkek hasonló témában