A többoldalú partnerség lehet a bankbiztonság kulcsa
A pénzügyi szektor biztonsági kérdéseiről rendeztek konferenciát Londonban
- Céges hírek
- /
- 2007-12-04
A bűnözés egyre kifinomultabb formáival és nemzetközi méreteivel szemben csak úgy vehetjük fel a harcot, ha szorosabbra fűzzük az együttműködést a vállalatok, a szabályozó hatóságok és a rendészeti szervek között – mondták vezető európai pénzintézetek magasrangú tisztviselõi az ADT támogatásával Londonban megrendezett 2007-es Pénzügyi Biztonsági Szimpóziumon.
A konferencia elnöki tisztét Sir Chris Fox, az Egyesült Királyság rendõrfõkapitányait tömörítő egyesület korábbi elnöke vállalta. „Ahogy a pénzügyi intézmények szolgáltatásai fejlődtek, gyorsan felbukkantak a bankbiztonságot fenyegető újabb lehetőségek is” – mondta el. „Továbbra is fennáll a fegyveres rablás, az emberrablás és a pénzszállítók megtámadásának hagyományos, fizikai fenyegetése, miközben egyre inkább fókuszba kerülnek a nem-fizikai jellegű fenyegetések, mint az identitáslopás vagy a csalás.”
„Az internet jóvoltából csökkentek a távolságok a világon. Lehet, hogy a bűnöző Oroszországban, vagy Nigériában él, bűncselekményét azonban fizikai tartózkodási helyétől több ezer kilométerre követi el. Az egyre szofisztikáltabb biztonsági fenyegetés nem tesz különbséget szervezet és szervezet, egyén és egyén között. A konferencia ezért hívta össze Európa, s más kontinensek döntéshozóit, hogy eszmecseréjük révén kölcsönösen segítsék egymást lépést tartani a folyamatosan alakuló kockázatokkal.”
A résztvevők között végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a delegáltak csaknem háromnegyede (74 %) úgy érzi, ma a szektorban az identitáslopás és a csalás jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást. A megkérdezettek szerint az utóbbi években a biztonságot leginkább erősítő, legjelentősebb technológiai fejlesztések az identitáslopás és a csalás megelõzését célzó elektronikus rendszerek, valamint a zártláncú televíziós rendszerek (CCTV) voltak.
A résztvevõk kétharmada (66 %) szerint a biztonsági stratégiát alakító legfontosabb tényezõvé a bűnözők egyre kifinomultabb magatartási formái váltak. A tekintetben azonban megoszlottak a vélemények, hogy a jövõben mi segítené leginkább a biztonság fokozását. A kívánatos fejlemények között legtöbben a személyazonosító kártyák bizonyos országokban történõ bevezetését, az online bankolás biztonságának fejlesztését és a bűnelkövetõkre kirótt szigorúbb ítéleteket említették. Fontosnak ítélték még az információcsere javítását a biztonsági kérdésekben érintett különböző szervezetek között.
Martin Gill, a Leicesteri Egyetem (UK) kriminológia professzora hangsúlyozta, mennyire fontos megértenünk a bûnelkövetés indítékait. „Nagyon fontos, hogy a bűnelkövetőkkel beszélgetve megértsük, miért és hogyan járnak el. Ha megértjük a gondolkodásmódjukat, képesek leszünk a lehető legjobban megtervezni válaszlépéseinket is.”
„Úgy látom, gyakran szakadék tátong a bűnelkövetők által mondottak és a vállalatok védekező lépései között.” – folytatta Gill professzor. „A szervezetek gyakorta úgy tervezik meg biztonsági célú fejlesztéseiket, hogy kevéssé vannak tisztában azokkal a problémákkal, amelyekkel szembe kell nézniük. Elengedhetetlen, hogy a szervezetek átgondolt és megfelelő információkon alapuló stratégiával rendelkezzenek, amelynek hatékony működését életszerű körülmények között tesztelték.”
„A biztonsági kockázatok valóban komolyan kihatnak a pénzügyi és bankszektorra” – fűzte hozzá Ron Krisanda, az ADT európai, közel-keleti és afrikai régiójának elnöke. „2006-ban például a bankjegykiadó automatáknál (ATM) a kártyák adatainak másolásával okozott károk Európa-szerte meghaladták a 306 millió eurót. Miközben e konkrét probléma leküzdésére már sikerült új megoldásokat kifejlesztenünk, a szimpóziumon lezajlott eszmecserékből világosan kiderült, hogy nincs olyan személy, vállalat vagy szervezet, amely minden biztonsági kérdésre tudja a választ. A pénzügyi intézmények védekezését úgy tehetjük hatékonyabbá, ha gyorsabb információcserét és szorosabb együttműködést lehetővé tevő hálózatokat hozunk létre.”
Az ADT támogatásával megrendezett 2007-es Pénzügyi Biztonsági Szimpóziumhoz kapcsolódó további információk, illetve a meghatározó előadókkal készített interjúk (podcast formában is) megtalálhatók itt.
A konferencia elnöki tisztét Sir Chris Fox, az Egyesült Királyság rendõrfõkapitányait tömörítő egyesület korábbi elnöke vállalta. „Ahogy a pénzügyi intézmények szolgáltatásai fejlődtek, gyorsan felbukkantak a bankbiztonságot fenyegető újabb lehetőségek is” – mondta el. „Továbbra is fennáll a fegyveres rablás, az emberrablás és a pénzszállítók megtámadásának hagyományos, fizikai fenyegetése, miközben egyre inkább fókuszba kerülnek a nem-fizikai jellegű fenyegetések, mint az identitáslopás vagy a csalás.”
„Az internet jóvoltából csökkentek a távolságok a világon. Lehet, hogy a bűnöző Oroszországban, vagy Nigériában él, bűncselekményét azonban fizikai tartózkodási helyétől több ezer kilométerre követi el. Az egyre szofisztikáltabb biztonsági fenyegetés nem tesz különbséget szervezet és szervezet, egyén és egyén között. A konferencia ezért hívta össze Európa, s más kontinensek döntéshozóit, hogy eszmecseréjük révén kölcsönösen segítsék egymást lépést tartani a folyamatosan alakuló kockázatokkal.”
A résztvevők között végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a delegáltak csaknem háromnegyede (74 %) úgy érzi, ma a szektorban az identitáslopás és a csalás jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást. A megkérdezettek szerint az utóbbi években a biztonságot leginkább erősítő, legjelentősebb technológiai fejlesztések az identitáslopás és a csalás megelõzését célzó elektronikus rendszerek, valamint a zártláncú televíziós rendszerek (CCTV) voltak.
A résztvevõk kétharmada (66 %) szerint a biztonsági stratégiát alakító legfontosabb tényezõvé a bűnözők egyre kifinomultabb magatartási formái váltak. A tekintetben azonban megoszlottak a vélemények, hogy a jövõben mi segítené leginkább a biztonság fokozását. A kívánatos fejlemények között legtöbben a személyazonosító kártyák bizonyos országokban történõ bevezetését, az online bankolás biztonságának fejlesztését és a bűnelkövetõkre kirótt szigorúbb ítéleteket említették. Fontosnak ítélték még az információcsere javítását a biztonsági kérdésekben érintett különböző szervezetek között.
Martin Gill, a Leicesteri Egyetem (UK) kriminológia professzora hangsúlyozta, mennyire fontos megértenünk a bûnelkövetés indítékait. „Nagyon fontos, hogy a bűnelkövetőkkel beszélgetve megértsük, miért és hogyan járnak el. Ha megértjük a gondolkodásmódjukat, képesek leszünk a lehető legjobban megtervezni válaszlépéseinket is.”
„Úgy látom, gyakran szakadék tátong a bűnelkövetők által mondottak és a vállalatok védekező lépései között.” – folytatta Gill professzor. „A szervezetek gyakorta úgy tervezik meg biztonsági célú fejlesztéseiket, hogy kevéssé vannak tisztában azokkal a problémákkal, amelyekkel szembe kell nézniük. Elengedhetetlen, hogy a szervezetek átgondolt és megfelelő információkon alapuló stratégiával rendelkezzenek, amelynek hatékony működését életszerű körülmények között tesztelték.”
„A biztonsági kockázatok valóban komolyan kihatnak a pénzügyi és bankszektorra” – fűzte hozzá Ron Krisanda, az ADT európai, közel-keleti és afrikai régiójának elnöke. „2006-ban például a bankjegykiadó automatáknál (ATM) a kártyák adatainak másolásával okozott károk Európa-szerte meghaladták a 306 millió eurót. Miközben e konkrét probléma leküzdésére már sikerült új megoldásokat kifejlesztenünk, a szimpóziumon lezajlott eszmecserékből világosan kiderült, hogy nincs olyan személy, vállalat vagy szervezet, amely minden biztonsági kérdésre tudja a választ. A pénzügyi intézmények védekezését úgy tehetjük hatékonyabbá, ha gyorsabb információcserét és szorosabb együttműködést lehetővé tevő hálózatokat hozunk létre.”
Az ADT támogatásával megrendezett 2007-es Pénzügyi Biztonsági Szimpóziumhoz kapcsolódó további információk, illetve a meghatározó előadókkal készített interjúk (podcast formában is) megtalálhatók itt.