Légtér X.0
Szubjektív impressziók és némi objektivitás az első Helló Drón konferenciáról
- Közérdekű
- /
- 2018-09-17
Ámbátor a konferencián a téma biztonságtechnikai / vagyonvédelmi vetületei csak részlegesen jelentek meg, így a második nap végén meg kell állapítanom, hogy nem csak gondolatébresztőnek volt kiemelten fontos az első, 2018 szeptember 6-7-én, Balatonkenesén, 140 regisztrált résztvevővel (plusz a sajtó és kiállítók) megrendezésre került Helló Drón konferencia.
Tekintve, hogy sem légügyi szakember nem vagyok és a drónok világának is csak biztonságtechnikai vetületei vonzottak eleddig, a következő rövid írás főként saját, a konferencián szerzett benyomásaimat tükrözi. Mindazonáltal, igyekszem minél több általam hasznosnak ítélt tényanyagot Önnek – kedves Olvasó - átadni.
 |
A konferencia helyszíne (a kenesei TELEKOM Hotel) nem véletlenszerű. Részben, a TELEKOM a konferencia kiemelt támogatója, valamint – engem a meglepetés erejével ért – a drón technológiában is benne van könyékig. Persze, az sem mellékes, hogy a Balaton partján (szó szerint közvetlenül) található, de ezekről egykicsit később. Az MBF konferenciákon megszokott forgatókönyvnek megfelelően dr. Pataki Gábor és Papp Róbert felvezetőivel vette kezdetét az esemény.
A konferencia helyszíne (a kenesei TELEKOM Hotel) nem véletlenszerű. Részben, a TELEKOM a konferencia kiemelt támogatója, valamint – engem a meglepetés erejével ért – a drón technológiában is benne van könyékig. Persze, az sem mellékes, hogy a Balaton partján (szó szerint közvetlenül) található, de ezekről egykicsit később. Az MBF konferenciákon megszokott forgatókönyvnek megfelelően dr. Pataki Gábor és Papp Róbert felvezetőivel vette kezdetét az esemény.
 |
Első (megnyitó) előadóként Podos Gábor (a TELEKOM központvezetője) előadásában épp a drón és kapcsolódó technológiák fejlesztésével összefüggésben a biztonság kérdését emelte ki. Meglátása szerint az ipari forradalom 4.0 kapujában vagyunk, esetleg már el is kezdődött. Míg az eddigi ipari forradalmakat az emberi igények kényszerítették ki, ezt már a gépek igényei generálták. Példának okáért az 5G hálózatok megteremtését nem a nagyobb sávszélesség iránti igény teszi kívánatossá, hanem az, hogy itt állunk az IoT (kő-)korszakban és egyre több gép kíván más gépekkel kommunikálni valósidejűen, stabilan.
 |
Ehhez kapcsolódott Szepessy Kornél - a HungaroControl vezérigazgatójának – előadása. Aki nem tudná, mi fán teremnek ők, a HungaroControl látja el a légtérfelügyelet, koordináció és a repülésirányítás feladatait a magyar légtérben (is). Jelezte, hogy egy év alatt (2016-2017) a drónok száma megkétszereződött; egyes előrejelzések szerint, 2025-re akár 27 000 drón is közlekedhet a magyar légtérben; míg összeurópai, nagyrepülőgépes átlag napi forgalom 28 300.
 |
Schäffer András – a Rotors & Cams műszaki igazgatója – szintén statisztikával indított. 2024-ig a civil felhasználás 18%-ot fog növekedni évente, míg a katonai megoldások piaca „csak” egyszámjegyű mértékben bővül. Az elsődleges felhasználások között a különböző felmérések (pl. cső és vezeték rendszerek állapota), feltérképezések és a biztonságtechnika szerepel. Az árukiszállításban hatalmas potenciál van, de a drónok ilyen irányú, mindennapi alkalmazásához egynehány jogi és műszaki (főként irányítási) kérdést még meg kell oldani.
 |
A közeli jövő (2-3 év) trendjei között említette meg, hogy a felmérések szerint, nem a drón-szolgáltatók aratják le az üzleti babérokat, hanem a cégek saját drón flottákat fognak kiépíteni. Egyre fejlettebb érzékelőkkel – LIDAR (lézer alapú radar), hőkamerák és multispektrális kamerák, stb. - látják el a drónokat. Schäffer András is kiemelte, hogy fejlődniük kell az UTM rendszereknek (és fognak is). A drónok automatikus működése/működtetése egyre magasabb szinteket ér el. Példának okáért, egy területfelügyelettel „megbízott” drón – az automatikus járőrözésen felül – képes lesz a legközelebbi töltőállomás felé venni az irányt (és rácsatlakozni), ha az akkuk töltöttségi szintje egy adott érték alá kerülne. Kiemelte, hogy úgy az adatátvitel, mint a kinyert adatok feldolgozása egyre nagyobb kihívások elé állítja a technikát. Míg egy nagyfelbontású, hagyományos kamera (a példa kedvéért) 1GB-nyi adattömeget produkál, egy multispektrális kamera ennek többszörösét. Ennek megfelelően, az AI/MI nem csak a drónok irányításában kap majd szerepet, de az altaluk biztosított adatok elemzésében is. Terítéken van a raj intelligencia is, hiszen a megfelelő AI-vezérelt drón csapat, összehangolt tevékenységgel, töredék idő alatt megoldja az adott projektet, mint egyetlen gép. Az automatizálás és vezérlés témakörét érinti a BVLOS (a megfigyelési távolságon túl) kérdésköre, mely azt hivatott megoldani, hogy a kezelő látótávolságán túl is feladat-követően viselkedjen a drón.
 |
Szintén aktuális fejlesztési irány a miniatürizálás. Kicsi, könnyű, feladatra szabott drónok létrehozása. Ennek egyik katonai vonatkozása a „mobil lőszer”. Akkor már ne is beszéljünk az LTE hálózatok célirányos fejlesztéseiről. Viszont meg kell említeni az eszközbiztonságot („hack-állóság”), illetve a GNSS (több, független, navigációs műholdhálózatot használó rendszer) kiesése esetén is pontosan legyen képes navigálni (optikai elmozdulás érzékelés, rádiólokáció, LIDAR, stb. bevetésével). Ezzel kapcsolatos még a drónba épített (legalább) 12 db kamera képének AI alapú, navigációs célú feldolgozása. Ez utóbbi módszerben a 3D-s feltérképezés lehetősége is ott rejlik. Illetve a drón elhárítás és detektálás fejlődése is elkerülhetetlen, de elektronikus módon nehezen kivitelezhető nyílt szabványok nélkül. Ha már biztonság, természetesen megemlítette a cégük forgalmazásában lévő „drótos” drónt. Ennek hátránya, hogy gyakorlatilag csak fel/le mozgathatjuk. Előnye viszont a megnövekedett üzemidő és biztonságos adatforgalom (kábel).
Török Ágnes cége (Légtér.hu) számos egyéb szolgáltatásuk mellett, a drónreptetéshez kötelező (igen, minden esetben) eseti légterek igénylésében lehet a drónpilóták segítségére.
 |
Illetve egy interaktív térképet is üzemeltetnek a témával kapcsolatosan. Illetve ismertette cégük autonóm OGN technológián alapuló (FLARM jelek fogadására is képes) nyomkövető (TRACKER) eszközüket, mely biztosítja az adott eszköz pontos nyomon követését, aktuális pozíciójának meghatározását. Elmondása szerint, az OGN technológia előnye, hogy rálátás hiányában, a levegőben lévő gépek – egyfajta MESH hálózatot alkotva – egymás tracker-ét felhasználva érhetik el a földi állomást.
Vajta László rendőr őrnagy előadásából, a rengeteg pozitívum mellett, a Rendőrség jelenlegi sanyarú állapotait is megismerhettük. Ha van állami szerv, melynek kiemelten szüksége lenne a drónokra, a rendőrség ezek közé tartozik Sajnos, még a határőrizetet ellátó egységek sem rendelkeznek „kincstári” drónokkal. Ellenben az embercsempészek a legmodernebb technológiával (pl. hőkamerával) felszerelt drónokkal monitorozzák a határvédelmi erőket és keresik a legjobb behatolási pontokat. Tekintve, hogy az előadó a déli határsávban teljesít szolgálatot és kedvtelése a drón reptetést, saját eszközeit állította szolgálatba.
 |
Többször vett részt eltűnt személyek felkutatásában, de drónos munkájának zömét az illegális migránsok felderítése teszi ki. Talán másokat is meglep, hogy még a rendőrségnek is légtérengedélyt kell kérnie, hogy drón támogatással végezhesse munkáját. A határzónában is okozott ez átmeneti bökkenőt, de mivel itt az HM-nek állandó légtere van, ez segített áthidalni a jogszabályi problémát. Elmondása szerint, munkáját nagyban segítené, ha olyan drónokkal dolgozhatna, melyekre ZOOM objektívvel ellátott és hőkamerát is lehetne csatlakoztatni. Ezen alkalmazások mellett a helyszínelések során és eltűnt személyek keresésében jelenthetne hatalmas segítséget a rendőrök számára egynehány profi drón, és természetesen az azokat biztonsággal kezelni képes pilóták.
Damak Ferenc (a HRP képviseletében) a cége által forgalmazott DJI drón megoldások előnyeinek kifejtése mellett kiemelte, hogy a „kibővített valóság” (AR) jellegű megoldások a drónok felhasználásának egy következő fázisát jelenthetik. Magyarán a drónok által közvetített képi információt összefésüljük egy meglévő adatforrással (pl. térkép), így biztosítva részletesebb/pontosabb információt a felhasználók számára.
 |
A bemutatott termékek közül kiemelném a DJI Aeroscope-ot, mely a közelben lévő drónok detektálását végzi. Kinyerheti többek közt a gép egyedi azonosítóját, típusát, sebességét, pozícióját, irányát, felszállási/hazatérési pontját, a kezelő pozícióját. A termék elérhető mobil és telepített kivitelben. A mobil verzió 2-5 perc alatt beüzemelhető és optimális körülmények mellett 5km-es hatótávolsággal bír. A telepített verzió „maxi” változata 70km-re is elláthat. A rendszer az idei Sziget fesztiválon is szolgálatot teljesített. Az előadó kiemelte, hogy nincs „all-in-one” drón, a kiválasztás során az adott feladatnak megfelelő eszközt érdemes beszerezni. Ő is hangsúlyozta, hogy a drón piac „boom” szerűen bővül, de a felhasználási arányok erőteljesen a „magáncélú” felé billentik most a mérleg nyelvét: mintegy 7 millió a hobbi, míg 40 ezer az állami/ipari felhasználású drónok száma.
A hadászati oldal egyes vetületeit Lakó Zoltán alezredes (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) vázolta. Számos egyéb információ mellett megtudhattuk tőle, hogy a drón (drone) elnevezést először a britek által kifejlesztett távirányítású „céltárgy” – a DH.82B Queen Bee - esetén hangzott el.
 |
Kiemelte, hogy a hadászati felhasználás prioritásai számos helyen eltérnek a polgári reptetéstől. Példának okáért, ha véletlenül elvesztene egy adott alakulat egy drónt, a hazatérés funkció jó eséllyel végződne kellemetlenül számukra. Illetve a katonai drónok azonosíthatósága sem kifejezett prioritás. Ez a helyzet nyílt szabványokkal is. A sereg folyamatosan együttműködik a drónfejlesztőkkel, hogy a jövőbeni megcélzott képességekhez leginkább illeszkedő drónokat állíthassanak hadrendbe. Ámbátor a konferencia témája légi drónok köré csoportosul, a különböző hadseregek fejlesztenek vízi, vízalatti, természetesen szárazföldi, de föld alatti drónokat is. Amikor a drónok katonai felhasználásáról beszélünk, előkerülnek olyan strukturális fejlesztési irányelvek, melyek jó részét máshol sem ártana igénybe venne. Azaz, fejleszteni kell a felhasználó személyzetet, meghatározni a feladat végrehajtáshoz szükséges szenzorokat, a kapott adatok elemzéséhez/értékeléséhez szükséges eszközöket/erőforrásokat, a minősített adatátvitel biztosítása. Egy apró érdekesség, a közelmúltban az orosz hadsereg hadgyakorlatot tartott Fehéroroszország területén. Természetesen a NATO tüzetes érdeklődésétől övezve. A manőver során olyan elektronikai zavaró eszközöket vetettek be, ami ellen kérdőjeles, hogy a mai napon meg lenne a NATO ellenszer. Az iránytű és nyomtatott térképek professzionális alkalmazásától eltekintve… Az előadó kiemelte, a drónok katonai célú felhasználását nemzetközi és nemzeti szabályok korlátozzák, de az „irreguláris” erőket ez kevéssé zavarja. Ezért közel párhuzamosan zajlik a drón technológia fejlesztése és az ellene való védekező megoldások létrehozása; természetesen az előbbi előnyével. Az „irreguláris” felhasználás nem feltétlenül látványos. Vegyi-, vagy biológiai fegyverek célba juttatásához nem szükséges hatalmas méretű drón, egy kis apróság is megteszi.
Simon Sándor alezredes (HM Állami Légügyi Főosztály – ők illetékesek az eseti légtér engedélyek kiadásában) kiemelte, hogy az életszerűtlen jogi szabályozás miatt számos anomália van a drónfelhasználás kapcsán.
 |
Szinte felbecsülhetetlen, hogy mennyien használják légtér engedély nélkül drónjaikat. Ez azért is probléma, mert a drónok már több komoly balesetet okoztak világszerte. A regisztrálatlan drónhasználatról (érthetően) nem értesülnek pl. a kis- és vitorlázó gépek pilótái, ami szintén balesetekhez vezethet. Az érme másik oldala, hogy a már engedélyezett légteret – melyre 30 nappal az időpont előtt érdemes megkérni az engedélyt – a kérelmezők mindössze 10%-a aktiválja (30 perccel az időpont előtt, telefonon), így elveheti más, potenciális felhasználó elől a lehetőséget.
Nánási Pál fotóművész érzékletesen mutatta be a drónalkalmazás, számára kiemelkedő előnyeit. Egy biztos, jelenleg a drónfelhasználás szenvedélyes támogatója.
Dr. Szabó Endre Győző, a NAIH elnök-helyettese, a drónfelhasználás és a személyes adatok védelmének témakörét igyekezett megvilágítani szűkre szabott előadásában. Szubjektív véleményem szerint, csak ez a téma kitölthetne egy fél (talán egész) napos konferenciát.
 |
Az előadó kiemelte, hogy a drón technológiának számos olyan aspektusa van - gyors, relatív halk, bárhova belát (pl. ZOOM optika), érzékelők széles tárháza (pl. hőkamerák) – melyek megnehezítik úgy a jogi környezet életszerű (ki)alakítását, mint a felmerülő jogi esetek megítélését. A magánszféra hármasságának (pszichikai-fizikai-virtuális) drón-fókuszú értelmezése további kihívásokat jelent. A NAIH már 2014-ben fogalmazott meg ajánlásokat a téma kapcsán, 2015-ben pedig Budapest adott otthont egy drón konferenciának, melyen részt vett valamennyi EU-s adatvédelmi hatóság delegációja. Az idén nyáron elfogadott EU-s drón rendelet – mely hatályos az EU teljes területén, nem szükséges nemzeti szabályozással adaptálni - számos pontot átvett a konferencia eredményeiből. Kiemelte, hogy a drón reptetések regisztrációja azért is fontos, mert az azonosítatlan drónokkal szemben támasztott - magánszférát érintő – jogorvoslati igények gyakorlatilag végigvihetetlenek. Az Adatvédelmi Törvény és a GDPR előírásai a drónok tekintetében is érvényesek maradnak; a drónok által létrejövő adatkezelés a magánélet szempontjából kiemelten kockázatosnak minősül. A drón-technológia és annak fejlődése valamennyi érintett fél szoros együttműködését igényli, hogy a felmerülő kockázatokat minimálisra csökkentsük.
Dr. Szilvágyi Tibor (HMEI Zrt.) kiemelte, hogy cége a sereg eddigi igényeire válaszolva csak merevszárnyas termékeket tervezett és gyártott.
 |
Termékeiket felderítési célokra és céltárgyként alkalmazzák. Ez utóbbit úgy érik el, hogy a drón orrára speciális lencsét integrálnak, amely a radarhullámokat módosítva veri vissza, a céltárgyat jóval nagyobbnak tűntetve fel. A módosuló hadászati elvárásokhoz igazodva tervezik a rotoros drónok gyártását.
Halászné Dr. Tóth Alexandra ezredes (főosztályvezető – HM Állami Légügyi Főosztály) megemlítette, hogy az NKE EU-s kutatási támogatást nyert el drón témakörben (Alternatív üzemanyagok, Emberi tényező, Környezeti tényezők).
Az Ezredes Asszony is kihangsúlyozta, hogy a munkájukat és a drónok felhasználást szabályozó törvények és rendeletek (a ’90-es évek végén alkották meg őket) életszerűtlen jogi környezetet jelentenek. Az új szabályozás már kidolgozás alatt van, szeretnék, ha kijönne az év végén a civil UAV (leánykori nevén drón. O.V:) rendelet, mely a hobby célú drónok használatát egyszerűbbé tenné. Az előadó megemlítette, hogy 2017-ben 1846 eseti légtérre adtak ki engedélyt, de csak 10%-át(!) oktiválták.
 |
Néhány bevezető körben az ITM főosztályvezetője kifejtette, hogy úgy a Minisztérium, mint a Miniszter kiemelt fontossággal kezeli a drónok kérdését és forszírozza a modern, egyszerűsített szabályozás mihamarabbi megszületését. A Miniszter a magyar vállalkozások szempontjából egy innovatív eszközt lát ezen eszközökben.
Ezt követően az „éles” jelző határait súroló, több hadszínteres vita bontakozott az UTM („Drón” Közlekedés Menedzsment) szoftveres megoldások szükségességét boncolgató felvetésre válaszolva, a HungaroControl hallgatóság soraiban ülő képviselő kifejtette, hogy cége startra kész, mindenre kiterjedő megoldásokkal rendelkezik – egészen a mobil appokig bezáróan – de az éles üzem nem kezdhető meg az új jogszabály megszületése előtt.
 |
Az ITM képviselője elmondta továbbá, hogy az eseti légtér (bizony fizikai méretkorlátokkal) hobbi célú felhasználásoknál megszűnne. E témához kapcsolódóan a TEK képviseletében érkező - szintén a „nézőtéren” helyet foglaló – tisztje kifejtette, hogy ezzel ők annyira nem tudnak egyet érteni, hiszen ezzel számtalan új problémával kellene szembesülniük és nem csak a védett személyek oltalmazása kapcsán, hanem a pszichikai („liszt” kiszórása drónnal egy stadionban) és valós (lépfene baktériumok szórása uo.) terrorral összefüggésben. Arról nem is beszélve, hogy szakmájuk nem engedi meg, hogy bizonytalanra „bazírozzanak”, így egy közeledő, nagyértékű, ámde ártalmatlan drón veszhet oda, ha nincs róla tudomásuk. Több szakma képviselője (állami szférából is) jelezte, hogy szeretnék használni a drónokat, de ez a 30-napos engedélyezési határidő gyakorlatilag lehetetlenné teszi ezt. Természetesen nem maradhatott el a drón vs pilótás légijármű elsőbbségi vita, ki mikor hogyan sért és használhat légteret. Az ezt követő „networking” jellegű eseményeket nem számítva az konferencia első napja lezárult.
A második nap szakmai etapját Attila Takács (Ericsson, innovációs igazgató, Szilícium-völgy) indította. Szeretném pontosan visszaadni mondanivalóját, de az maga kitenne egy önálló cikket.
 |
Ozoli Zoltán (International Defense & Aerospace Group LLC) az alap és folyamatos ráépítő képzések fontosságát emelte ki a konferencia második napján és az előző napi kerekasztal beszélgetésen.
 |
Valójában, ahogyan nincs „all-in-one” drón, igen ritka az „all-in-one” drónpilóta. Az egyes, speciális feladatokra sok esetben szerencsés lenne a pilótákat célirányos oktatásban részesíteni. Az állami felhasználású drónok pilótái számára az NKE-n indult képzés; civil pilóták számára számos cég indít tanfolyamot.
Mindezek mellett: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!
 |
Markus Peindl (Deutsche Telekom) drónelhárítási megoldásának (Magenta Drone Shield) egyik szülőatyja, „gyermeke” ismertetésének kapcsán fejtette ki nézeteit a drónok elleni küzdelemről.
A Telekomhoz 2015-ben futottak be az elsőigények a drónok elhárításával kapcsolatosan. Ekkor kezdtek körülnézni a piacon, hogy melyek a vezető incidensek és milyen megoldások lelhetők fel elhárításukra. Világszerte 800 estet/igényt megvizsgálva főként az ipari kémkedés, repterek/légibemutatók/helikopter kikötők környezetében jelentkező veszélyek, kritikus infrastruktúrák (közlekedés/erőművek/sportlétesítmények/börtönök/stb.) elleni támadások, R&D (K+F) létesítmények elleni akciók, peremvédelem megerősítése, toronyépületek védelme, VIP személyek védelme és katonai felhasználás témaköreiben kerestek megoldást a végfelhasználók.
 |
Egy apró érdekesség, hogy nem csak az embercsempészek használják már a dróntechnológiát, hanem más bűnözői csoportok csempészárut juttatnak be vele a börtönökbe, határokon át, meghackelik elzárt területek WiFi hálózatát stb.
A piaci termékeket tüzetes teszteknek vetették alá és meg kellett állapítaniuk, hogy minden szituációra alkalmas eszköz sem a detektálásra, sem az elhárításra nem létezik. Ezért a Drone Shield nem egy csináld magad/out-of-the-boksz, megoldás, hanem személyre szabott szolgáltatás végterméke.
A felderítésnél is a „multiszenzoros” megoldást (vizuális/audio/RF sugárzás keresésén/IR alapú keresőn/radaros felderítésen alapuló) preferálnak, természetesen, a projekt igényeinek megfelelően. Az előadó elmondta, hogy tesztjeik szerint egy RF érzékelős detektáló megoldásnál a 2.5km feletti hatótáv kérdőjeles, csak rendkívül ideális körülmények felett lehet helytálló, mely azért ritka. Egy 4K-s kamera pedig kb. 1000 méterről képes az azonosításra. A Drone Shield esetében ügyeltek arra, hogy integrálni lehessen más rendszerekhez, illetve a grafikus kezelőfelülete mindenki számára érthető legyen. A rendszer használatának egyik sarkalatos pontja, akár csak a detektálás esetén is, a begyűjtött bizonyítékok (adatok) strukturált, biztonságos tárolása, kereshetősége.
 |
A rosszfiúk egy úgy húzása, hogy az Amazonon vesznek egy drónt, mely autentikus a célobjektum egy/több drónjával. Átfestik, logóval látják el és már repülhet is, komoly fejtörést okozva az adott objektum biztonsági személyzetének.
Peindl úr meglátása szerint, az elektronikus földre-kényszerítő eszközök remekek, de leginkább csak az egyszerűbb drónok ellen. Ha mégis jó a legtöbb drón ellen, akkor irreálisan drága. Az RF zavarás hatására a drónok általában automatikus programot követnek: lebegnek/leszállnak/hazatérnek; ritka, hogy eldobott kőként földbe csapódnak.
 |
Sok esetben a legegyszerűbb megoldások a legjobbak. Riasztás esetén függöny/fedőfólia, ablakok/ajtók zárása. Adott esetben biztonsági ködképzés. Ha igen közel van a drón, léteznek kilőhető hálós dróncsapdák.
Nagyjából eddig tartott rövid mondandóm, ezt követően már csak néhány rendkívül érdekes drónreptetési bemutató következett. Röviden összefoglalva, a drón innováció, jövő és rengetegen szeretnék használni, ide számítva olyan állami szerveket, mint a Rendőrség, a TEK és a Földhivatal. Gyakorlatilag minden készen áll arra, hogy a felhasználási problémák zöme megoldódjon, „mindössze” a jogi háttér nem akar összeállni. Mindezek mellett, egy olyan világba, ahol folyamatosan drónok repkednek az ember feje felett, a rendvédelmi szervek szerepe jelentősen megnő és – számításaim szerint – a jogi útra terelt (személyiségi jogi) esetek száma is.
