Adatvédelmi kérdések a magánterületen alkalmazott kamera rendszerek használatáról
Oravecz Nándor - Őrmester Nyrt
- Közérdekű
- /
- 2013-10-28
Számos esetben tapasztalható, hogy bevásárlóközpontokban, pénzintézetekben vagy egyéb üzemi területeken illetve egyéb helyiségekben kamerarendszer kerül elhelyezésre, amelyet választásuk szerint a tulajdonosok, a helyiség használók maguk üzemeltetnek, vagy az üzemeltetéssel megbízhatnak egy vagyonvédelmi céget is.
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép- és hangfelvételt készíthet, illetve kezelhet, a vagyonőri feladatok ellátására a megbízójával kötött szerződés keretei között.
A jogszerűségért való felelősség:
Amennyiben a vagyonőr üzemelteti az elektronikus megfigyelőrendszert, akkor a vagyonőr minősül adatkezelőnek, vagyis a vagyonőr az, aki – a vonatkozó jogszabályok keretei között – az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetve az adatkezelési célt meghatározza, és az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget viseli.
Fontos megjegyezni, hogy a vagyonőrök kamera rendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén (közforgalom számára megnyitott magánterület) alkalmazhatnak, illetve, hogy a kamerarendszer működtetése során figyelemmel kell lenniük az adatvédelmi jogok és előírások betartására.
Alapesetben tehát a megfigyelt személy megfelelő tájékoztatása és kifejezett hozzájárulása szükséges az adott személyről történő felvétel készítéséhez, amely hozzájárulást ráutaló magatartással is meg lehet adni, például úgy, hogy a személy a megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a kamerával megfigyelt területre bemegy.
Nem alkalmazható kamera rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, illetve kitakarással, úgynevezett maszkolással ki kell takarni az alkalmazott kamerák képének azon részét, amely a más magántulajdonán történt eseményekre engedne rálátást.
Amikor nincs szükség az érintett személy hozzájárulására:
A vagyonvédelmi törvény azonban tartalmaz egy kifejezett törvényi felhatalmazást is, amely esetben a törvényi rendelkezések betartásával az ott meghatározott adatkezelési célok érdekében nincs szükség az érintett személy hozzájárulására az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához.
Az adatkezelési cél ilyen esetben kizárólag az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, pénzforgalmi és pénzkezelési területek, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem lehet.
A kamera rendszer alkalmazásának további feltétele, hogy a vagyonőri megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy más módszerrel nem érhető el a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, az elkövető cselekményének felderítése, továbbá a cselekmény bizonyítása. Továbbá a technikai eszközök alkalmazására csak elengedhetetlenül szükséges mértékben kerüljön sor és az adatvédelmi jogok aránytalan korlátozásával ne járjon.
Az adatkezelés feltételeire ilyenkor is részletes tájékoztatást kell adni az érintettek részére.
A törlési határidő és a vonatkozó jogszabályok:
A vagyonvédelmi törvény részletesen meghatározza, hogy milyen határidőn belül kell törölni a törvényi felhatalmazással fentiek szerint rögzített felvételeket. A törlési határidő – feltéve, hogy az adott felvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként nem került felhasználásra – alapesetben 3 munkanap, azonban bizonyos esetekben 30 vagy 60 nap is lehet. A felvételeket a bíróság, hatóságok felhívására haladéktalanul ki kell adni.
Előfordulhat olyan eset, hogy az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti (így például szerepel a felvételen), azt kéri, hogy a felvételeket ne semmisítsék meg. Ám ilyen esetben is legkésőbb egy meghatározott határidőn (többnyire 30 napon) belül meg kell semmisíteni a felvételeket, ha a felvételek kiadása érdekében a bíróság vagy más hatóság ilyen megkeresést nem intéz.
A tulajdonos „saját üzemeltetése" esetében:
Amennyiben a tulajdonos vagy a helyiség használója saját maga üzemelteti a kamera-rendszert, akkor az adatvédelem általános szabályait kell alkalmazni, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit, amely alapján az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulása szükséges az adatkezeléshez, tehát ilyen esetben nem alkalmazható a vagyonvédelmi törvényben szereplő törvényi felhatalmazás egyes elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésére.
Ettől eltérő szempontokat is figyelembe kell venni, ha a kamerákat olyan helyiségben üzemeltetik, amelyben munkavégzés is folyik, amellyel kapcsolatos egyik fő elv továbbra is az, hogy a munkavállaló munkavégzése, annak intenzitása nem figyelhető meg kamerával, ezért alapvetően csak a fent említett adatkezelési célok (így például vagyonvédelem, emberi élet, testi épség védelme stb.) megengedettek a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelésnél is.
Egy pár fontos észrevétel arról, hogy mely jogszabályok alapján vizsgálja a Hatóság a munkahelyen elhelyezett kamerás megfigyelő rendszereket:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2013 januárjában ajánlást adott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről. Az ajánlásban részletezi azokat a garanciális szabályokat, amelyeket a munkáltatónak tiszteletben kell tartania az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor.
A munkahelyi megfigyelőrendszer kiépítésekor a munkáltatónak nemcsak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), hanem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), a személy és vagyonvédelmi valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Adatvédelmi Irányelv) rendelkezéseit is tiszteletben kell tartania.
2012. július 1-jén hatályba lépett az új Mt. amely a korábban hatályos Munka Törvénykönyvétől eltérően már tartalmaz olyan szabályokat (az Mt. 9. és 11. §-ai), amelyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekre. A törvény előírja, hogy a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani.
A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
„A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak”.
A munkáltatói feladatok ellátása szükségszerűen együtt jár személyes adatok kezelésével. Ezen adatkezelés jogszerűségéhez nem szükséges a munkavállalók hozzájárulása. A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés az Mt. rendelkezéseiből és a munkaviszony természetéből fakadó adatkezelés, munkavállalói hozzájárulástól független. Az azonban, hogy nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása az adatkezeléshez, nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak ne kellene garanciális szabályokat tiszteletben tartania.
A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenyégének megfelelő működése érdekében a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja is.
Milyen garanciális követelményeket kell a munkáltatónak tiszteletben tartania a munkahelyi megfigyelés során?
A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor az alábbi garanciális követelményeket kell megtartani:
A Hatóság álláspontja szerint a munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatároznia. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.
A Hatóság véleménye szerint, az Mt. keretszabályait más jogszabályi rendelkezések (Infotv; Szvtv; Adatvédelmi Irányelv) és a munkáltató által alkotott, a tartalmi garanciákat rögzítő szabályzatok töltik meg valós, a napi gyakorlatban is érvényesülő tartalommal, ezért elengedhetetlen a jogszerű megfigyeléshez a munkáltatói belső szabályzatok elkészítése!
Nézzük a szabályok megalkotásának főbb elveit:
Forrás: Őrmester Nyrt
