Tizenöt éves a vagyonvédelmi Kamara
- Közérdekű
- /
- 2013-12-21
SecuriFocus: Mi indokolta másfél évtizede a Kamara létrehozását?
Német Ferenc: A rendszerváltás utáni kaotikus köz-, és magánbiztonsági állapotok, mikor fegyveres bűnözői csoportok is tevékenykedtek vagyonvédelmi cégekként „meghatározva” magukat. Ezt a helyzetet szándékozta szabályozni az 1998-as törvény, melynek eredményeképpen Vörösmarti Mihály nyugalmazott rendőrtábornok vezetésével megalakult az SZVMSZK. Érdekes egybeesés, hogy az alakuláskor és most is Pintér Sándor irányítja a kamaránkat felügyelő belügyi tárcát.
SF: Ön mikor lett a kamara elnöke?
NF: Hat éve, Vörösmarti tábornok úr visszavonult és mint a kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke pályáztam, s a küldöttgyűlés bizalmat szavazott. Az elnöki tisztségben azóta több ízben újraválasztottak. Ez idő alatt három kormány négy belügyminiszterével kellett együttműködni, amely a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodást igényelt, a képviselt szakmai kör érdekeit mindig szem előtt tartva.
SF: Mit tart az elmúlt évek legfontosabb eredményeinek?
NF: Az elmúlt évek szakmai munkájának elismeréseként a kormányzat a kamarát - mint szakmai érdekképviselet - bízta meg a magánbiztonsági piacon felmerülő panaszok kivizsgálásával. Szintén a mi feladatunk a tudásfrissítő képzés rendszerének a kialakítása, működtetése, minősítési rendszer felállítása.
A Közbeszerzési Tanács honlapján szerepel a kamaránk által javasolt díjszabás, amely segédletként szolgál ahhoz, hogy a közbeszerzéseknél a minimálbérre vetített óradíjak alatti ajánlatokkal ne lehessen pályázni. Ez alapján már történt pályázatból való kizárás – ami biztató elmozdulás a szakma kifehérítésének irányába. Az Országgyűlés asztalán van az a törvénytervezet, amelyben a kötelező minimális szolgáltatási díjat vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjként fogja meghatározni. Ezen törvény óriási hatást fog gyakorolni a magánbiztonsági iparág foglalkoztatási viszonyainak kifehérítésére.
SF: F: Legutóbb a magyar Tudomány Ünnepe alkalmával találkoztunk, ahol a kamara ismertette a továbbképzési rendszerét. Az oktatás-képzés területén milyen további eredményeket említene meg?
NF: Az átalakult szakképzésben – s most itt pl. a vagyonőri szakmát újonnan elsajátítókról beszélünk – megkerülhetetlen szereplővé vált a kamara. A korábbi gyakorlattal ellentétben ma már nem elegendő, hogy a szakképzésben résztvevők bemutatnak egy bármilyen vagyonvédelmi cég által aláírt papírt, 40 óra szakmai gyakorlatról. Az ez év szeptemberétől érvényes OKJ képzésben azokon a képzési helyeken kell a szakma gyakorlati részét elsajátítani, amelyek a kamara által minősített vállalkozásoknál működnek. Ezen minősített képzési helyeknél elsajátított gyakorlati tudás nagy előrelépés az újonnan pályára lépők szakmai felkészültségének magas szintű biztosításában.
A felsőoktatási képzés területén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti karán önálló magánbiztonsági tanszék működik az idei évtől. Novemberben jött létre az egyetem szenátusából, a BM-ből, az SZVMSZK-ból és támogató cégekből álló Oktatási Tanács, amely abban segíti az egyetemet és a tanszék hallgatóit, hogy a tananyag a piaci igényeknek megfelelő, mindemellett a rendészeti politikával összhangban álló legyen. A cégek szakmai gyakorlati lehetőségekkel, ösztöndíjprogramokkal segítenek.
SF: Hazánk Európai Uniós tagságával együtt jár, hogy a magánbiztonsági szakmára vonatkozó uniós jogszabályokat a tagországoknak „honosítani” kell. Milyen szerepet vállal ebben a Kamara?
NF: Jelenleg is folyamatban van egy ilyen ügy, melyben a kamaránk észrevételezett egy jogszabályi ellentmondást a határon átívelő értékszállítás témakörében. Észrevételeinket elküldtük az EU szakbizottságnak és ebből kifolyólag felkértek bennünket az együttműködésre.
Ausztriával és Szerbiával a Duna Stratégia rendészeti fejezetében működünk együtt: februárban Belgrádban, májusban Bécsben zajlottak minisztériumi-kamarai szintű egyeztetések.
Emellett kamaránk a visegrádi országok magánbiztonsági szakmai szervezeteivel rendszeres együttműködést alakított ki, amely szükségszerű tapasztalatcsere az országainkban jelenlévő majd azonos nemzetközi megrendelői kör magas szintű kiszolgálása érdekében.
SF: Az elért eredményeken túl mit lát még megoldandó feladatként?
NF: Induljunk ki abból, amivel nem vagyunk elégedettek. A kötelező kamarai tagság megszűnése felvetett néhány problémát is – és itt nem a kamara kieső tagdíjbevételére gondolok.
Megszűnt a cégek kötelező kamarai regisztrációja is, amely azt eredményezte, hogy mintegy 3,000 cég eltűnt a szakmai látókörből. Így nem lehet ágazati statisztikákat készíteni, amely elengedhetetlen alapja a szakmára vonatkozó jogszabályok és törvényi szabályozás előkészítésének, javaslattételnek, véleményezésnek, érvelésnek és érdekérvényesítésnek – a törvényalkotók, a döntéshozók felé.
A kötelező tagság végén 2011-ben a Kamrának 110 ezer tagja volt. A rendőrség 140 ezer szakmai igazolvánnyal rendelkezőt tart nyilván, míg a KSH csupán 12 ezer személyről tud, a NAV-nál pedig 60 ezer ember van bejelentve a magánbiztonsági iparágban. Ezen számok nagyon nagy szórást mutatnak. Ezen a területen van mit javítani.
SF: 15 év múlva Ön szerint milyen lesz az SZVMSZK?
NF: A jelen tinédzserkorú szervezethez képest érett felnőtt korú. Reményeim szerint a 30 éves Kamara integráns szakmai érdekképviselete lesz 2028-ban a gazdaságilag erős, modern és sikeres Magyarországnak, ahol a magánbiztonsági szektorban dolgozók megbecsült és elismert szakemberek lesznek s az akkori fiatalok vonzó életpályának ítélik meg ezt az iparágat, a vagyonőrtől a doktori címet szerző felsővezetőig. Ezért a jövőképért dolgozunk ma, ennek az alapjait rakjuk le a hétköznapok során.
