Ahogy dr Fialka György látja a magánbiztonsági iparág megújítását
- Közérdekű
- /
- 2017-04-13
SecuriFocus: Elolvastam az eddigi nyilatkozataidat és ezek alapján a mögöttes emberi oldalt is szeretném megvilágítani. Mit kell, mit érdemes tudni dr. Fialka Györgyről?
Fialka György: 44 éve vagyok a szakmában, voltam rendőrtiszt, voltam titkosszolgálati tiszt technikai területen, voltam tanár a Rendőrtiszti Főiskolán, a nemzetbiztonsági hivatal tanszékvezetője, 22 évig a Budapest Bank biztonsági igazgatója, ill. ebben az időszakban a Bankszövetség Bankbiztonsági Bizottságának az elnöke. Beléptem a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületébe, amelynek 13 évig voltam elnöke, mely posztról etikai okok miatt a kamarai elnökké választásom után lemondtam. Emellett tagja vagyok a magyar Rendészettudományi társaságnak, mint a civil biztonsági szekció alelnöke. Tanulmányaim során elvégeztem a Műszaki Egyetem villamosmérnöki informatikai karát, ezt követően a Rendőrtiszti Főiskolát. Szakértői vizsgákat tettem információbiztonság területén, ill. nyelvvizsgákat angolból és oroszból. 2009-ben kezdtem és tavaly befejeztem a phD fokozatomat, a magánbiztonság területén a bankbiztonságról írtam a disszertációmat. A biztonságtudományok doktora lettem. SF: Ezen gazdag és rangos szakmai pályafutásba már csak a kamara hiányzott?
FGy: Januárban kamarai vezetők egy csoportjától felkérést kaptam, hogy készítsek egy tanulmányt arról, hogyan lehetne a Szakmai Kamarát financiálisan jobban, hatékonyabban működtetni. Ugyanakkor fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a kamara a maga keretei között szabályosan működött és működik. A forráshiány azonban már-már ellehetetleníti a kamara, mint köztestület munkáját. A tanulmány a Belügyminisztériumba is eljutott, ahonnan az államtitkártól kaptam biztatást, hogy induljak a választáson és később a belügyminiszter úr is megerősítette, hogy ha és amennyiben indulnék, szívesen látna a kamara élén. Ezek alapján vállaltam, hogy induljak a választáson, amelyen – engem is megdöbbentett, hogy 94%-kal – megválasztottak. Ezt követően kezdődött az átadás-átvételi folyamat, amiben mind a megyei, mind a budapesti kamarai elnökök nagyon segítőkészek, hogy minél hamarabb képbe kerüljek és átláthassam az országos kamara működését. Elkészítettünk egy tervezetet arról, hogy miként képzelem el a kamarát - melyet az alelnökökkel és elnökhelyettesekkel megvitattunk. Hamarosan a belügyminiszter úrral ismertetem, hogy a kamarát milyen átalakítási elképzelésekkel lehet modernizálni. A modernizáció szó itt nagyon hangsúlyos, mert rendkívüli módon megváltozott a világ körülöttünk. Főleg a biztonsági szempontok romlottak jelentősen. A miniszterelnök úrnak egy riport során említett kijelentésével egyetértve: „A migráció a terror trójai falova”. Magam is írok erről cikkeket, tanulmányokat melyben azon a véleményen vagyok, hogy az első migrációs hullám során - ami átrobogott az európai unión - mindenféle náció a schengeni határokon belülre került, köztük terroristák is. Tehát a kockázati elemeknek a megjelenése lényegesen megnőtt. A jelenlegi magánbiztonsági struktúra nem képes átvenni ezt a terhelést, ill. a terhelésnek a rá eső részét mert meglehetősen devalválódott a vagyonőri állomány. A magasabban képzett biztonsági szakemberek is eléggé lazán „lötyögnek” ebben a világban. SF: Abból ítélve, hogy Magyarországon nem volt terroresemény, a rendvédelmi szervek jól végzik a munkájukat. Miért van szükség a magánbiztonsági állomány bevonására?
FGy: A rendészeti szervek eddig nagyon jól látták el a feladataikat. Gyakorlatilag nem történt terrorcselekmény az országban, ill. kiszorították a migráns áradatot és az ezzel járó terror fenyegetettséget az országból, de mindezt jelentős túlterhelés mellett. Én azt gondolom, hogy a rendészeti szervek csúcsra járatva pörögnek és ezt a terhelést nem lehet hosszú távon elbírni. A rendőrök, a katonák - köztük még a pilóták is - határszolgálatot látnak el, gyakorlatilag minden lehetséges eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a jelenlegi védelmi szintet – ami jó és magas – tartani tudják. Jogos elvárás lenne a rendészeti szervek irányából, hogy a magánbiztonsági szakemberek - beleértve a vagyonőröket is - elérjenek egy olyan szintre, hogy legalább jelzőrendszerként segítsék az ő munkájukat. Mit értek ez alatt? Mind a bűncselekményeknek, mind a terrorcselekményeknek látható előjelei vannak. A bűncselekményeknél, pl. maradva a korábbi szakterületemnél, a bankrablások 95%-át felderítés előzi meg. Ugyanígy a többi bűncselekmény elkövetését is felderítés előzi meg. A terrorcselekmények előkészítésénél is jelentős mértékben észlelhető a felderítés. A vagyonőröknek olyan tudásra és ismeretanyagra lenne szüksége, hogy érzékeljék, felismerjék, mikor egy gyanús személy felderítést folytat és legyen egy kialakított jelzőhálózat, amelyben a vagyonőrök ezt jelzik a rendészeti szakembereknek. Mit nyerünk vele? Az előrejelzés megakadályozza a bűncselekményt, ezáltal a terrorcselekményt is megakadályozhatjuk. Jelenleg a rendészeti szervek és a rendőrök szűrésszerűen figyelik, hogy van-e valami cselekmény előkészület. A vagyonőrök bevonásával a 100.000 főnyi előrejelzéssel erősödne meg a rendőrség figyelőrendszere. A másik feladat: a jól felkészített magánbiztonsági dolgozók képesek a bűncselekmény, a terrorcselekmények megakadályozására is. Tehát, ha megkapják a megfelelő kiképzést, a megfelelő tárgyi tudást, hogy milyen típusú bűncselekmények, terrorcselekmények fordulhatnak elő, akkor erre képesek lesznek időben reagálni. A felkészített vagyonőrök akkor szólnak a rendőröknek, amikor támadás előkészületet észlelnek, így nem kell a rendőröknek mindenütt jelen lenni, tehát egy jelentős munkamennyiség és a vele járó túlterheltség lekerül a vállukról. Összefoglalva: Ezt a hozzáállást biztonságtudatosságnak nevezném, tehát a vagyonőr fel van készülve azokra az eseményekre amelyek bekövetkezhetnek és segítőtársává válhat a rendőrségnek a megelőzésben. Visszatérve a kamarára, mint integráló szakmai szervezetre. A fent felsorolt területeken nem tudott lépni a kamara, nincs összetartó erő, kohézió a kamarában, a biztonságtechnikások nincsenek benn a szervezetben, egyéb területeken jelen lévők sincsenek benn és nincs közösségtudat. Jelen pillanatban van a vagyonőrállomány, akik a személyes problémáik miatt joggal morognak: nincsenek szabályosan bejelentve, különféle cégek felváltva alkalmazzák őket, hiányzik az egzisztenciális biztonságuk. Ilyen körülmények mellett nehezen várható el tőlük, hogy még biztonságtudattal is rendelkezzenek. Ebből következően elsődleges célunk, hogy a kötelező kamarai tagságot újból visszaállítsuk és a vagyonőrök számára garantáljuk, hogy alkalmazotti munkaviszonyba kerülnek, hogy ne lehessen őket kisemmizni. A biztonsági cégeknek szintén kötelezően be kell kerülni a kamarába - beleértve a biztonságtechnikai cégeket - sőt én ide sorolom az IT biztonsággal foglalkozó cégeket és szakembereket is. A biztonságtechnikán belül két új szekciót tervezünk kialakítani : az első egy minőségbiztosító társaság, akik a biztonságtechnikai szabványok kialakításával foglalkoznak, a második szekció pedig a mérnökök lesznek. Jelenleg nincs a biztonságtechnikai mérnököknek kamarájuk. Most mi meg akarjuk csinálni a biztonságtechnikai mérnöki kamarát a mi kamaránkon belül. Véleményem szerint mind a cégeknek, mind szakembereknek, akik biztonságtechnikával foglalkoznak, a kamarában a helyük. Összegezve: ha az a kérdés merül fel, hogy fejlődött-e a magánbiztonság az egyes szakágaiban, elképzeléseiben, tudományában, a válaszom igen. De ha az a kérdés, hogy összefogja-e ezt egy szervezet és bekerült-e már egységes szakmai ernyőszervezet alá, akkor ki kell jelenteni, hogy ez hiányzik. A kamara a jelen formájában nem fogta össze a magánbiztonsági szakembereket. Ugyanakkor nagyon jó kapcsolata van az egyetemekkel. SF: Mint informatikai mérnök, hol látod a határvonalat a lassan összenövő informatika és a biztonságtechnika között?
FGy: Nincs határ, összefolyt a két terület, attól a pillanattól kezdve, hogy a felügyeleti rendszerek vezérlését IT szoftverekkel kezdték el végezni. Minden rendszer, amelynek hálózata van, információbiztonsági kérdésként értelmezhető. SF: Visszatérve a vagyonőrökhöz, ami számszerűleg a legnagyobb csoport, felkészültnek tartod a jelenlegi vagyonőri állományt arra, hogy az általad említett „közbiztonsági jelzőőr” szerepét ellássa?
FGy: Azt gondolom, hogy ha egy személyi állománynak egzisztenciális biztonságot nyújtanak, alkalmazottként befizetik utánuk a közterheket és szabályos bért kapnak, akkor ezzel a nyugodt munkakörülmények megteremtődne. A rezsiórabér általános elterjedése és alkalmazása kívánatos cél ezen a területen és ebbe az irányba ható folyamat. Másik oldalról a vagyonőröket foglalkoztató cégek ellenőrzésével próbáljuk kiszűrni a munkáltatói visszaéléseket. A vagyonőröktől akkor lehet a biztonságtudatosságot elvárni, ha a saját egzisztenciális biztonságuk is megadatik számukra. Ez az elsődleges célunk, hogy ezt a területet rendbe tegyük. SF: A vagyonőröknek azon alacsonyan képzett része, akiket a munkaügyi központok irányítottak erre a területre, hogyan lesz képes ellátni a közrendészeti feladatnak is értelmezhető figyelői feladatkört?
FGy: Szükségszerű, hogy a vagyonőrök megkapják a törődést és újraképzést, amelynek keretében próbáljuk átadni nekik a biztonság-tudatosságot és hogy átalakítsuk a képzési rendszert a mostani igényeknek megfelelően, ennek következményeként pedig vagyonőröket egyfajta minőségelvárási szintnek kell megfeleltetni. Ez alapján lesznek magasan kvalifikált vagyonőrök, akik a kritikus infrastruktúrákat és a bankokat őrizhetik és lesznek alacsonyabban kvalifikált vagyonőrök, akik jók lesznek telephelyőrzésre, akik ettől még szintén vagyonőrök és fontos feladatot látnak el. SF: Ami feladatokat itt felsoroltál, azok komoly erőforrásigényt feltételeznek: ellenőrzés, oktatás, oktatás-szervezés, vizsgáztatás. Honnan lesz erre anyagi erőforrás és a kamara számára milyen szervezeti bővülést feltételez?
FGy: A belügyminiszer úr döntésének függvénye, hogy a jelenleg anyagilag a teljesítőképessége határán lévő kamarát milyen módon tudja támogatni, hogy egy több lábon álló, a szakma teljes vertikumát lefedő szakmai kamara jöjjön létre, ami magában foglalja a jelenlegi őrzés-védelmen túl a biztonságtechnikát, a fegyveres biztonsági őrzést, az IT biztonságot, és a biztonsági takarítást is. Szó van továbbá a jelenleg az önkormányzatok alá tartozó rendészet ide sorolásáról is. A magánnyomozói tevékenység elképzelhető, hogy új önálló kamarába kerül, de ha mégsem, őket is szívesen látjuk. Központi irányítású kamarát képzelünk el, ami központi gazdálkodást is jelent. Ezzel a megyék önállósága megmarad, csak központi gazdálkodás alatt. SF: Ki fogja ellátni az ellenőrző feladatkört?
FGy: Szó van róla, hogy a Belügyminisztériumból a magánbiztonság számára végzett szolgáltatásokat, mint igazolvány kiadása, személyek ellenőrzése, működési engedélyek kiadása, -visszavétele és az ezzel járó jogkörök a kamarához kerülnek, tehát a közszolgálati tevékenységünk erősödik. Önálló főosztály jön létre főállású saját alkalmazottakkal és a belügytől megkapjuk a működéshez szükséges szakirányítást is. Átkerül a teljes magánbiztonsági felügyelet a kamarába és itt fog kiteljesedni, szoros belügyi felügyelet mellett.
