VIII. MBF konferencia - a biztonság közbelép
avagy: „Az nevet utoljára, aki először üt.” (Rejtő Jenő)
- Esemény
- /
- 2018-04-01
Szeretnék minden tévképzetet azzal kapcsolatosan eloszlatni, hogy itt most egy színes-szagos-szélesvásznú eseményriport következne. Erre két apróság miatt nincs lehetőségem: az egyik, hogy egyetlen emberből állok és mindenhol nem voltam képes egyidejűleg jelen lenni; a másik a számomra misztikus magasságokban rejlő tematika. Legyünk őszinték (legalább is én magammal), a konferencia előadások tartalma – bár rendkívül érdekes és izgalmas volt – távol esik az én beszűkült CCTV agyamtól.
A „mindenhol jelen levés” (illetve, annak hiánya) abban mutatkozott meg, hogy a résztvevők jelentős hányada nem annyira a konferencia teremben, mint inkább a kiállítói térben és a társalgásra alkalmasabb, kellemetesebb térségekben múlatták becses idejüket, ami ellen kifogás sem lehet annak, tekintve, „Sok férfi olyan, mint a frakk: ha nélkülözi a megfelelő környezetet, használhatatlan lesz.”
A hölgyektől elnézését kérek a férfisoviniszta idézetért, de bízom benne, mindenki értette: a VIII. MBF is inkább arról szólt, hogy kisebb nagyobb csoportokban osszuk meg tapasztalatainkat, gondolatainkat a szakma jelenéről és jövőjéről; valamint, ápoljuk kapcsolatainkat.
 |
Ha már idáig eljutottál nyájas olvasó, egy kis száraz ismertetést sem úszol meg! Röviden, egy mini biztonságtechnikai kiállítás is kísért az eseményt, ami inkább csak díszletként szolgálta a „networking” célokat. Szépek és jók voltak a standok, de leginkább arra szolgáltak, hogy olyanok is egymásra találjanak, akik egyéb marketing csatornákon keresztül nemigen, vagy nem ilyen minőségben találkoznának egyébként. A teljesség igénye nélkül, megtalálhattuk ott az ASPECTIS / ASTAL / dormakaba / DSC / IPCam Technologies / Maltacourt (kiemelt biztonságú szállítmányozás) / NOVOSEC / Óbudai Egyetem / RIEL / SEAWING (ASSA ABLOY) / Strauss Metal standjait. Változó, hogy ki és miként közelítette meg standjának szerepét. Míg az ASPECTIS erőteljesen a networkingre és csocsó asztalaira épített (ebből bajnokság is kerekedett), mások meglehetős technikával vonultak ki.
Mint az a címből, valamint a beszúrt idézetekből kiderülhetett, a 2018-as „vezéridea” Rejtő Jenő világa volt. Talán az egyetlen hiányérzetem ehhez kapcsolódik, többet vártam a kiállítóktól és előadóktól az ehhez való igazodás terén. Ez persze, semmit nem von le a rendezvény színvonalából, ez mindössze egy öreg Rejtő rajongó kósza gondolata.
Néhány szót azért ejtsünk az előadásokról is, mert van mit! Még akkor is, ha a látogatók X hányada inkább a networkingre helyezte a hangsúlyt. Egy kicsit „in medias res” jelleggel – vagy a friss utazás emlékét meglovagolva - dr. Szemeti Ferenc az utazások biztonsági kérdéseit vesézte ki, egy szépen elkészített oktatóvideóban (és személyesen); megerősítve a régi bölcsességet: „si vis pacem, para bellum” (ha békét akarsz, készülj a háborúra). A levetített videóban egészen az ELI-ALPS Lézeres kutatóintézetig jutottunk, melynek biztonsági vezetője (Hódi Attila) a személyi állománnyal kapcsolatos kérdéseket feszegetett, hitet téve amellett, hogy a hatékony biztonsági őrség titka a folyamatos képzés / minőségi munkaeszközök és körülmények / világos és reális vezetési elvek, elvárások / nyitottság és visszacsatolás. Hortobágyi Ágoston – a DOQMENT Kft. ügyvezető igazgatója örömmel tárta elénk, hogy már tökéletesen e-írásképessé tehetők a magánszemélyek is, cége megoldásaival. A megoldásaik közt szereplő DOQDRIVE pedig lehetőséget teremt arra, hogy közhiteles fényképeket készítsünk járműveinket ért balesetekről, kátyús sérülésekről, de akár „egyszerű” blokkokról és számlákról. Minekután a rendszer „hermetikusan” zárt (még a fénykép készítője sem képes fotóit utólag módosítani), minden szükséges azonosítót csatolnak a képhez (dátum/idő/ügyfélazonosító/GPS koordináták/stb.) semmi sem akadályozza meg, hogy az így készült fotók a hatóságok előtt is megállják a helyüket.
A köztünk élő legendák sorában most Furkó Kálmán anekdotázott, életéből, hivatásos katonai és sportpályafutásából merítve szakmánkat is érintő bölcsességeket. Hodován Zsuzsanna és Ríz Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a vagyonőri szakma mélységesen alulfizetett, mégis a munkavállalók preferencia sorendjében „csak” a 4. helyen van a fizetés, mint az elégedettségi fokmérő. Megelőzi a munkahelyi légkör, a szolgálati feltételek, az „érdekes, értelmes, jól szervezett munka”. Partnereiknél vizsgálják a munkavállalói utat és élményt (miként éli meg a munkavállaló a mindennapjait a cég alkalmazásában). Meglátásuk szerint, érdemes ezen felmérésekre/fejlesztésekre költeni, mert egy nem vezető beosztású munkavállaló esetén a „pótlás” költsége meghaladhatja a 650 000 Ft-ot; egy szakmérnök esetén ez már millión felüli tételt jelent, magasabb vezetői beosztás esetén pedig sokmilliós tételről beszélhetünk.
Csuthi Zsuzsa – az Avigilon képviseletében – a video-biztonságtechnika jövőjét ecsetelte cége elképzelésein keresztül. Meglátásuk szerint a jövő egyértelműen az AI (Mesterséges Intelligencia) alapú megoldások, mely irányba az Avigilon is elfordította a termékfejlesztés kormánykerekét. Dr. Nyerges Éva a vagyonőrök alkalmazásának jogi visszásságait elemezte. Megdöbbentő adat volt, hogy egy 2017-es hatósági vizsgálat során a vagyonvédelmi cégek mindössze 24%-a ment át „csont nélkül” a rostán. A többiek esetében kisebb és nagyobb, egy/több szabálytalanságot fedezett fel a hatóság. Ehhez csatlakozott egy (sajnálatosan rövid) kerekasztal beszélgetés, ahol a hallgatóság is elmondhatta – esetenként érzelmektől sem mentes – véleményét.
A rendezvény – szakmai szempontból – kiemelkedő eseménye volt az egykori orosz laktanya területén található (minő nemes „bosszú”) ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetbe szervezett „tanulmányi” út. Az épületkomplexum alapjait 2014-ben tették le, a műszaki átadás 2017 júniusában volt; de a komplexum fejlesztése folyamatos. 2020-ig nagyvonalú, határozott tervekkel rendelkeznek. Meg nem erősített hírek szerint, a borászok jelentős része azért állt át a paraf dugóról a csavaros palackkupakra, mert az épület építésekor hatalmas mennyiségű parafát használtak fel a rezgéscsökkentőrendszerhez.
 |
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt szerves része az európai kutatási nagyberendezések tervezett, ill. épülő azon generációjának, amelyet az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) fog össze. Az ELI a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé, akár az úgynevezett ultrarelativisztikus tartományban is. Ezzel új utak nyílnak majd meg a fizikában, valamint olyan új technikai fejlesztéseket is megalapozhat, mint amilyen a relativisztikus mikroelektronika és a kompakt (asztali méretű) lézeres részecskegyorsítók. Az ELI az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére jelentős hatással lesz majd, de a 4D képalkotásnak a biztonságtechnikában is szerepe lesz olyan megoldások kifejlesztésében, melyek lehetővé teszik az emberi test/ruházat teljesen ártalmatlan átvilágítását. Az intézmény sajátosságaira építve a magyar állam 65 hektáros tudásközpontot tervez az ELI körül.
Zárszóként nem lehet semmi sem alkalmatosabb, mint egy ide illő, a helyzethez alakított Rejtő idézet: „A művelt emberiségnek üzenem: Mindenütt jó, de legjobb a IX. MBF Konferencia és a Horchman-pneu és tömlő, ugyanott elsőrangú golyóscsapágy!”
Ollári Viktor
