A CCTV kamerák jövőképe
Futurum Observationem
- Biztonságtechnika
- /
- 2019-05-28
Tartalomhoz a forma
A legkevésbé sem gondolom, hogy a kamerák formája – különösen a közeli jövőben – alapvetően megváltozik. Ennek vannak szakmai és gazdasági okai egyaránt. A szakmai okok között említendő, hogy amíg a jelenlegi felhasználások túlnyomó részét kiszolgáló optika – továbbá a kamerába bezsúfolni kívánt funkciókat támogató hardware - technológia nem változik meg gyökeresen, a kamerák formavilága sem változhat radikálisan. Természetesen, a nagyon általános és egyes speciális célokra kifejlesztett kamerák már elindultak egy olyan irányba, mely már mutathatja a távolabbi jövő általánosnak vélt látványvilágát. Jelenleg ezen kísérleti formavilágú eszközök az ún. „otthoni” CCTV rendszerek területén terjednek.
 |
Gazdasági oldalról közelítve a kérdést, eléggé nehézkes és drága gyökeresen eltérő dizájn sorozatgyártásának elindítása. Amíg az előző befektetés meg nem térült (sokszorosan), a gyártók nem érdekeltek újabbakba invesztálni. Mindemellett jól látszik, hogy a jelenlegi trendek a telepítési környezetbe „lágyabban” idomuló formák (dome jellegű megoldások) irányába indult el. Ámde, ez lehet még múló „divathóbort”.
Kép és alkotás
szeretném azt mondani, hogy a képalkotáshoz kötődő fejlesztések hihetetlen távlatokat nyitnak meg a CCTV fejlődése előtt, de jelenleg ez nem lenne maradéktalanul igaz. Részben azért, mert a reményteljes fejlesztésekről már évekkel ezelőtt beszámoltunk, de még kevéssé terjedtek el a biztonságtechnika mindennapi világában.
Optikák
Amint már említettem, az optikák területén – kifejezetten a CCTV célú fejlesztésekre értendően – nem láthatók paradigmaváltásra utaló jelek. Természetesen folyamatosak a kísérletek különböző, a képalkotást hatékonyabban támogató bevonatok fejlesztésére, de semmi olyasmi nem látható a horizonton, ami kiválthatná az „ejha, ez igen” effektust bennem. Az utolsó, talán a korát megelőző, fejlesztési eredményt az Axis-Computar koprodukcióban megszületett i-CS CCTV optika technológia jelentette.
 |
Most figyelmen kívül hagyva az elektronikus képstabilizáció és a hordótorzítás csökkentése kapcsán jelentkező előnyöket, az i-CS által kínált optika-közti „intelligens” kommunikáció halmozottabb előnyeivel – meglátásom szerint – az MI/AI alapú tartalomelemző technológiák dinamikusabb terjedése esetén fogunk szembesülni, de erről egy kicsit később.
Képalkotók – CMOS és „tsai”
Itt (sajnos) a „még mindig nem” kategória szereplőit kell megemlítenem. Az elkapott információk szerint, a CMOS gyártás két óriása (Panasonic, Sony) erőteljesen fejlesztenek, nem is kevés eredménnyel, a valódi paradigmaváltás még várat magára. Mit tartanék paradigmaváltásnak? Például a Panasonic, legutoljára (úgy egy éve) beharangozott, akkor 8K-ra és 60 kép/s frissítési sebességűre paraméterezett, OPF (szerves fényvezető filmréteg) technológián alapuló, a CCD-s időkre hajazó globális shutterre képes CMOS-a.
 |
A beharangozás szerint zseniális fényérzékenységű és a hagyományos CMOS-ok gördülő shutterének problémáit elimináló, a zajcsökkentést és jelerősítést pixel szinten „abszolváló” képalkotó tényleg a jövő egyik útja lehet, de a fejlesztés malmai lassan őrölnek.
A Panasonic-kal szemben, a Sony már rendelkezik globális shutter funkcióval rendelkező CMOS-szal (Pregius), sőt két hónapja bejelentette a Pregius S 4. generációját is. Egyetlen „probléma”, hogy ez a széria nem a CCTV terén fog egyelőre hódítani, hanem az ipari alkalmazások körében. A CCTV világában az ún. háttérmegvilágítású Starvis tarol, melynek erényeit nem lehet tagadni, de a jelent képviselik.
Tömörítés
20 évvel ezelőtt még azt mondtam, hogy a CCTV alfája a megfelelő optika. Ez nem sokat változott, de szorosan felzárkózott a tömörítés témaköre. Az egyre magasabban repkedő megapixelek világában (értem itt: IP CCTV) a megfelelő hatékonyságú tömörítés elengedhetetlen. Alig kezdtünk hozzászokni a H.265-höz, szűk 2 éven belül itt a 30-50%-os hatékonyságnövekedést ígérő, a 8K-16K adatmennyiséghez belőtt H.266. Persze, itt egy új trónkövetelő is, az AV1. Nem kisebb nevek állnak a modern „Beta” (vs VHS) / „ogg” (vs mp3) mellett, mint az Amazon, a Cisco, Google, Intel, Microsoft, Mozilla és a Netflix.
Minden egyéb
Senkit nem szeretnék feltartani, ezért részletesen nem elemzem ki a 2/”sok”-az-1ben, a panoráma kamerák, a „millió” megapixeles képalkotás jövőre gyakorolt hatásait. Kétségtelen tény, hogy van előnye egy hőképalkotó/CMOS „kombónak”, de a mikrobolométerek és a germánium optikák árának színvonala tényleg az igen távoli jövőbe helyezi ezen megoldások tömeges elterjedését, különösen kicsiny hazánkban.
Még mostanság is próbálkoznak színes+FF kombinált megoldások piacra dobásával, melyeknek ma még van (elenyésző) realitásuk, de a jövő nem túl sok helyet tartogat számukra.
A panoráma kamerák körében a jelen és a közeli jövő egyik nagy kérdőjele a több-képalkotós kamerák világa. Vannak lehetséges előnyei egy olyan eszköznek, mely kb. egyetlen kamera méretében nyújt 4 kamerányi teljesítményt. Egyes felmérések szerint, ezen eszközök forgalma erőteljesen növekszik az USA-ban.
 |
Ez bizonyára így van, de ennek ellenére úgy vélem, hogy ez komoly, 3+ évet meghaladó trend lesz, vagy csak múló divat. Ellenben, az kétségtelen, hogy a jelenleg elérhető, 100+ megapixeles képalkotást ígérő CCTV megoldások hasonlatosan több-képalkotós kamerákra épülnek.
Lehet még egy, MI-vel fűszerezett szolgáltatással több?
Sajnos, avagy sem, de az mesterséges intelligencia (MI) előbb vagy utóbb a CCTV világának megkerülhetetlen tényezője lesz. Nem valószínű, hogy a jelenlegi videotartalom-elemző megoldások száma jelentősen növekedne, hiszen már mindent elemezhetünk, ami csak eszünkbe jut. Viszont az MI segítségével az elemzési hatékonyság növekedhet. A nagy kérdés, hogy az MI hol fog „dolgozni”. A kamerában, a rendszer központjában, avagy felhőalapú szolgáltatásként vehetjük igénybe? Az utolsó opció nem kevés biztonsági kérdését vet fel, míg az első pl. kapacitási problémák árnyait vetíti előre. Persze, már léteznek minden verzióra termékek, de a jövő bizonytalan. Ami engem illet, én a kameraoldali és szerveroldali AI üzemeltetésre tenném le a voksom. A felhőalapú megoldások túl sok kérdést vetnek fel, már csak GDPR szempontból is. A kameraoldali megoldások jövőjét erősítik az egyre nagyobb számban megjelenő, AI-t futtató nagyteljesítményű SoC-ok és a már lassan 10 éve terebélyesedő trend, mely szinte mindent a kamerába szeretne bezsúfolni.
 |
Ki vigyázza az őrzőket?
Az előbbieken túl milyen előnye lehet, egy MI-nek a kamerában? Adott esetben – és ez már tényleg jövőfantázia – egy IP CCTV kamerába integrált MI-nek lehet az is a feladata, hogy figyelje a kamera működésének sajátosságait és az általános rutintól eltérő falhasználói magatartás (viselkedés-biometria), avagy nem rendeltetésszerű IP aktivitás esetén riasztást küldjön a megfelelő személy(ek)nek. Természetesen nem vagyok naív: a profi hacker csoportok rövid időn belül megalkothatják „ellen-MI” megoldásukat és kezdődhet a gépek háborúja. A sci-fit és cinizmusom félre téve, minél több adat kerül egy IP CCTV kamerára, minél nagyobb számtási kapacitással és szolgáltatáskészlettel bír, annál nagyobb vonzerővel fog bírni a nem kívánt felhasználók számára. A közeli és távoli jövő egyértelműen az IT biztonságk és MI-elhárítás jegyében fog eltelni.
Mi jöhet még?
Számtalan kérdést hagytam ki. Ilyen lehet pl. a kamerákba integrált egyéb érzékelők (hő- és páramérők, stb.) kérdésköre, illetve az új jelszabványok kérdésköre. Az elsőt azért hagytam ki, mert már a mai világban is olyan érzékelőt integrálhatunk egy CCTV kamerába, amilyet nem szégyellünk. A jelszabványok kérdésköre azért maradt ki, mert egyszerűen nincs új a láthatáron. Marad az IP és az analóg HD szegmensek folyamatos fejlődéssel övezett versengése. Míg néhány éve azt mondhattuk, hogy az IP CCTV nagyobb felbontásra képes, ma már a felbontás kérdésében az analógok behozták a lemaradást és a szolgáltatásokra is gőzerővel „gyúrnak”. Továbbá elmaradt a PoC (tápellátás coax.-on keresztül) és hasonló szolgáltatások kérdésköre. Mindösszesen azért, mert ez már a jelen. Ami jöhet, az pl. az adatátvitel területén jelentkezhet. Ilyen a ma még erősen fejlesztési fázisban lévő, a LED-es világítótestek sajátosságait kihasználó, fény alapú jelátvitel. Érdekes és izgalmas kérdés a környezeti elektromágneses hullámokból történő tápellátás biztosítása. Ez utóbbi a biztonságtechnika más területein bizonnyal nagy sikerre számíthat, de egy MI-t működtető kamera kétséges, hogy ennyivel beérné.
Ha valaki nekem tenné fel a kérdést, hogy egy CCTV kamera miként fog kinézni és mit fog tudni 5-10 év múlva, azt válaszolnám, hogy jó eséllyel valamilyen dome formában fog létezni (a többségük), mai ésszel alig felfogható számítási kapacitással és multifunkcionális MI-vel felvértezve. Ha még egy kicsit előbbre megyünk, feltételezem egy olyan megoldás dinamikus elterjedését, mely egy ún. egy-fotonos képalkotó segítségével akár 45 km-re – ködön és füstön át – ellátva 3D-s képanyagot állít elő egy igen fejlett MI segítségével.
 |
 |
Szerző: OVSZ
