A kamerás megfigyelés jogi háttere

Felhasználói fiók Hírlevél feliratkozás

A kamerás megfigyelés jogi háttere

Közérdekű
/
2022-05-03

A kamerás megfigyelés komolyan érinti a megfigyelt személyek, például a vásárlók, vendégek személyiségi jogait. Mikor és hogyan jogszerű a kamerák alkalmazása? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze az Üzeletem.hu portálon megjelent cikkében.

A kamerával való megfigyelés érinti a megfigyelt személyek személyiségi jogait, mivel a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog az alapvető személyiségi jogok egyike. A képmás és a hang egyben az érintett személyes adatai közé is tartozik. Így lényeges adatvédelmi vonatkozásai is vannak a kamerás megfigyelésnek.

A kamerák alkalmazására vonatkozóan nincsenek speciális jogszabályba foglalt előírások. Több jogi terület szabályait kell egyidejűleg alkalmazni. Elsősorban az adatvédelemre és a személyiségi jogokra vonatkozó jogszabályokat, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény előírásait kell betartani.

Nem mindegy a megfigyelés célja
A kamerarendszer alkalmazása csak akkor lehetséges, ha az ezzel járó adatkezelésnek jogszerű célja van. A legtöbb esetben a kamerás megfigyelés elfogadható célja a vagyonvédelem, mint például egy társasházi kamera esetén. Természetesen lehetnek más adatkezelési célok is. Ilyen például a személyvédelem, az élet és testi épség megóvása, a titokvédelem, mint az üzleti titok vagy banktitok védelme.

A kamerás megfigyelés jogalapja
A kamerás megfigyelőrendszerrel kapcsolatos adatkezelésnek a cél mellett megfelelő jogalappal kell rendelkeznie. Leggyakrabban az adatkezelő jogos érdeke, azaz például a kamerát működtető munkáltató jogos érdeke a kamerás megfigyelés jogalapja. Fontos, hogy a jogos érdeken alapuló adatkezelés csak akkor jogszerű, ha a kamerát működtetőnek erősebb érdeke fűződik a kamerarendszer használatához, mint a megfigyelt személyeknek ahhoz, hogy képmásuk/hangfelvételük védelemben részesüljön. Ezért a jogos érdeken alapuló adatkezelés megkezdése előtt a kamerát alkalmazó adatkezelőnek érdekmérlegelési tesztet kell végeznie. Ennek eredményét írásban kell rögzíteni.

Mikor jogszerű a kamerás megfigyelés?
Kamerás megfigyelés csak akkor alkalmazható, ha nincs más olyan módszer, amely a cél elérésére alkalmas és az érintett személyek jogait és szabadságát kevésbé korlátozza. A megfigyelés és az ezzel járó adatkezelés pedig nem terjedhet túl azon a mértéken, ami a cél eléréséhez szükséges. Például nem indokolt vagyonvédelmi célból egy olyan területet is kamerával megfigyelni, ahol nincs védendő vagyontárgy. A kép mellett hangfelvétel készítése akkor jogszerű, ha a cél eléréséhez a hang rögzítése is szükséges.

Kamerás megfigyelés esetén jól olvasható figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezni. Tájékoztatni kell az érintetteket, hogy a területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Ezen felül a kamerás adatkezelésre vonatkozóan adatkezelési tájékoztatót kell készíteni és azt közzé kell tenni.

A videofelvétel megőrzése
A kamerás megfigyelés során a kamerák rendszerint rögzítik a képet, egyes esetekben a hangot is. Ezért felmerül a kérdés, hogy a felvételeket mennyi ideig lehet megőrizni.

Korábban általános jelleggel 72 óra volt a felvételek jogszabály szerinti megőrzési ideje. Jelenleg a megőrzési időre nincs számszerű korlátozás. Az az előírás érvényesül, hogy a felvételeket addig lehet megőrizni, ameddig ezek az adatkezelési cél eléréséhez feltétlenül szükségesek. Ez azt jelenti, hogy a felvételeket a lehető legrövidebb ideig kell tárolni. Például a vagyonvédelmi célból működő kamera esetén rendszerint néhány napos megőrzési idő indokolható. A felvételek hosszabb ideig való tárolásához, már további, megfelelő súlyú jogos érdek szükséges.