Gazdasági jelenbe tekintés

Amikor a farok csóválja…

Gazdasági jelenbe tekintés
Nagyjából két éve a „csapból is az folyik”, hogy általános hiány van a félvezetők (chipek) piacán. Ez sajnos a biztonságtechnika világára is erőteljes hatást gyakorol.

A hiány nem csak azzal járt, hogy az addigi, viszonylagos hatékonysággal működő „just in time” logisztikai stratégiák dugába dőltek és jelentősen megnövekedett az utánpótlás beérkezési ideje, de az árak is jelentősen elszabadultak (a Forint árfolyamától függetlenül is). Az általános vélekedés szerint chip-hiány elsődleges okai a Covid-19 pandémiára vezethetők vissza. Kétségtelen tény, hogy nem sokat segített az akkor már alakulgató krízisen (sőt inkább felgyorsította), de a „történelmi” gyökerek kicsit messzebbre vezetnek.

Az autóipar – az ő nagy bölcsességében – a 2010-es évek elején „rájött” arra, hogy minél több „smart” ketyerével és vezetéskönnyítő (pl. elektronikus kormányzásrásegítő, navigáció, tolató- és körbetekintő kamerák stb.) technológiával látja el a 2008-as válságból ébredező világpiacot, abból (majdnem) mindenki profitál. A Covid-19 válság előtti utolsó teljes évben 17 millió új gépjármű talált gazdára (ennél többet gyártottak), ami számolatlan milliárdnyi beépített félvezetővel. Az igazság az, hogy a gyártási kapacitás sem növelhető (adott környezeti keretrendszerben) korlátlanul, így a gyártók – a kisebb ellenállás irányába elmozdulva – ráálltak az autóipar preferált kiszolgálására.

Kialakult egy kevéssé reklámozott, igen törékeny ellátási helyzet, ami némi túlzással „összeomlott” a Covid-19 pandémia következtében megnövekedett infokommunikációs termékigény (PC-k, okostelefonok, szórakoztatóelektronika stb.) hatására. Sajnálatos módon, nem egyszerű egyik termékről a másikra átállítani a gyártósorokat. Így hiába esett vissza az autóipar megrendelése, a gyártás ezt nem tudta kellő gyorsasággal lereagálni. Bónuszként erre jöttek rá a gyárak kényszerű leállításai (karantén), illetve a logisztikai cégeket ért hasonló karanténhatások.

A történelemben még visszább tekintve meg kell jegyezni, hogy 2000-óta a nagy felhasználók (EU, USA) jelentős félvezetőgyártó kapacitásokat építettek le, szerveztek ki egy másik földrészre. A chipgyártás területén Kelet-Ázsia vezető szerepet játszik, a gyártókapacitások 75 százaléka a Kína-Korea-Taiwan „háromszögben” található; ahol 2020-ban 23 millió(!) munkavállalót vontak ki kényszerűen a termelésből.

A kialakult helyzetre kevéssé volt gyógyhatással az USA-Kína kereskedelmi csörte, melynek szankcionális részei nem csak az USA gyártóktól zárták el a kínai (és kínai tulajdonban lévő) félvezetőforrásokat. A fentiek összességére, mintegy „fűszerként”, elindult a nagy gyártó cégek felhalmozó és pánik-rendelési hulláma, melyek egy része jól érzékelhetően inkább csak biztosíték volt, mint valós igény. A félvezetőgyártók ezt azzal orvosolták, hogy még legnagyobb partnereik esetében is előre fizetést írtak elő – mindamellett, hogy a teljesítésre kemény hónapokat, néhány termék (félvezető) esetében akár egy évet is várniuk kell.

Logikusan, mindezen hatások nem csak az autóipart és az infokommunikációs ágazatot érintik, de erőteljesen begyűrűztek majd minden (elektronikát közvetlenül / közvetve alkalmazó) szektorba. Az elmúlt évben felváltva jelentek meg pesszimista és optimista előrejelzések. Az optimista verziók inkább nagyobb gyártócégek gyorsjelentéseiben (2022. első negyedévében a beszállítói piac stabilizálódásáról írtak/beszéltek), a piaci elemzők 2023-ról 2024-re tolták a probléma enyhülésének dátumát. Az árak növekedéséhez további adalék, hogy a gyártók már nem igazán fektetnek a régebbi technológiák gyártósoraiba (melyet a biztonságtechnika még bőven alkalmazhatna), hanem presszionálják az újabb technológiák (40nm helyett 28nm) alkalmazását, melyek valóban előnyösek, de az áruk sem a „régi”.

Bár nagyobb kormányok (Korea, Japán, USA), illetve az EU jelentős finanszírozási alapokat képeztek a „hazai” félvezetőgyártás felfuttatására, ezek eredményei nem ebben az évben, de még csak nem is jövőre fognak realizálódni. A jelenlegi helyzetet jól ábrázolja a tény, hogy a félvezetőgyártás „alapanyagául” szolgáló szilícium „ostyák” (szeletek - wafers) gyártási kapacitásai 2026-ig 100%-ban lekötöttek. Jelzem, ez még egy 2022. február eleji állapot, melybe erősen belerondított az orosz-ukrán konfliktus, hiszen épp e két ország a félvezetőgyártáshoz szükséges neon gáz két legnagyobb exportőre.

Magától értetődően, a baj nem jár egyedül és a félvezetők mellett az optikai kábelek ára is kilőtt, egy év alatt 70%-kal növekedett. Ez is számos okra vezethető vissza és emlegethető a Covid-19 is, de tény és való, hogy jelentősen megugrott az elektronikus hírközlési hálózatok (internet, 5G) fejlesztése iránti igény, illetve egyéb infokommunikációs fejlesztések (adatközpontok bővítése – Amazon, Facebook, Google stb.) kiemelten falják nagy adatátviteli sebességet biztosító technológiákat. A keresleti oldalon jelentkező erőteljes igény mellett a dráguláshoz hozzájárult az orosz és usa (száloptika üveg) gyártókapacitás részleges kiesése, illetve gyártáshoz szükséges szilícium tetra-klorid árának emelkedése. Bár ez utóbbi termék inkább a nagyobb (főként CCTV) rendszerek telepítése vonatkozásában csapódik le a biztonságtechnikában, semmi esetre sem tekinthető előnyös jelenségnek.

Röviden összefoglalva, a 2020-as éveben kezdődő, a biztonságtechnikát is erőteljesen érintő negatív gazdasági (beszállítói értékláncon keresztül begyűrűző) hatások nem érnek véget 2022-ben, de 2023-as enyhülés is erősen kérdéses.

Szerző: O.V.SZ.

Források:
ars Technica
Techmonitor
Voler Systems

Hirdetés
hírdetés
SecuriFocus

A SecuriFocus.com Magyarország első, a biztonságvédelmi szolgáltatások piacára szakosodott online hír- és információs portálja.
www.securifocus.com

SecuriForum

A SecuriForum Biztonságtechnikai és Tűzvédelmi Kiállítás & Konferencia a SecuriFocus Kft. által szervezett rendezvény.
www.securiforum.com

Elérhetőség

SecuriFocus Kft.
1118 Budapest
Nagyszeben u. 24/A
Tel: (30) 515-3500
Email: info@securifocus.com
Thermostar
Olvasta már?
Thermostar