" /> SecuriFocus - Hírek - Ágazati párbeszéd és tudományos kutatás a magánbiztonsági szektorban
SecuriFocus.com
A biztonsági szakma kezdőlapja

Hírek | Közérdekű

2006. november 13. 23:39

Ágazati párbeszéd és tudományos kutatás a magánbiztonsági szektorban

Dr. Horváth Sándor főiskolai docens, a Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar intézetigazgatójának és Dr. Kaló József c. főiskolai docens, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége elnökének közös előadása a Budapesti Műszaki Főiskola által rendezett "Biztonságtechnikai Szimpózuim"-on 2006. november 11-én.
1. A biztonság fogalma, összetevői

A magánbiztonság a társadalom életének szerves része, érinti a modern társadalom életének szinte minden területét.
A modern társadalom biztonságos környezetet igényel. A magánbiztonsági iparág már jelenleg is nagyban hozzájárul a biztonságos környezet megteremtéséhez, de a jövőben még nagyobb elvárásoknak kell megfelelnie annak érdekében, hogy ez a cél elérhetővé váljon.

A biztonság = közbiztonság és magánbiztonság

A közbiztonság absztrakció, azaz általános fogalom, amely önmagában konkrétan nem létezik. A közbiztonságnak nagyon leegyszerűsítve van egy objektív és szubjektív oldala.

Az objektív oldal: elsősorban az ismertté vált bűncselekmények száma és jellege. (Természetesen vannak ezen kívül még egyéb jellemzők is, de a téma szempontjából ez a jelentős.)


A szubjektív oldal: az adott területen élő lakosság biztonságérzete, azaz, hogy személyét és vagyonát mennyire érzi biztonságban.

A bűncselekmények, illetve egyéb jogellenes cselekmények túlnyomó többségükben a természetes személyek személyét és jogait sértik, vagy veszélyeztetik, valamint a természetes és jogi személyek vagyonát sértik, veszélyeztetik, vagy károsítják meg.

Kicsit leegyszerűsítve úgyis megfogalmazható, hogy a bűncselekmények túlnyomó többsége konkrétan sérti az emberek személyét és vagyonát, és ez a sérelem az emberek tudatában jelenik meg. Ebből adódik, hogy a közbiztonságnak mind az objektív, mind a szubjektív oldala lényegében a magánbiztonság sérelmén keresztül valósul meg. A közbiztonság javítása tehát szorosan összefügg a magánbiztonság erősítésével.

2. A magánbiztonsági tevékenység jövőbeni alakulása

A magánbiztonság jövőbeli szerepével kapcsolatban csak két tényezőcsoportot emelnénk ki:

A) Az első csoportba azok a tényezők tartoznak, amely a tevékenységen kívül hatnak, amelyek a magánbiztonsági tevékenységtől függetlenül, tehát kívülről hatnak a tevékenység fejlődésére.
Ezek közé tartozik többek között a bűnözés növekedése. Ezzel szorosan összefügg az a tény, hogy folyamatosan növekszik az egyes személyek és szervezetek vagyona, amely növekvő bűnözői aktivitást generál, növelve ezzel a személyek és a vagyon elleni támadások veszélyét.

A háborúk egyrészt azokban a térségekben, ahol a harci cselekmények folynak, illetve a velük szomszédos területeken növelik a személyek és vagyontárgyak veszélyeztetettségét, másrészt kitermelnek egy olyan réteget, amelyben az a meggyőződés alakul ki, hogy a vitás kérdések megoldásának leghatékonyabb, ha nem az egyetlen eszköze az erőszak.

A terrorizmus, a terrorista cselekmények növekvő száma ugyancsak jelentősen növeli a személyek veszélyeztetettségét, veszélyezteti a magánbiztonságot.

B) Más jellegű tényező, de szintén a magánbiztonság szerepének növekedése irányában hat, hogy az államok a csökkenő anyagi lehetőségeik miatt, egyre nagyobb súlyt helyeznek az egyének felelősségvállalására, azaz megfigyelhető a korábbi állami feladatok átirányítása a magánbiztonság területére. Egyre több olyan feladatot, amelyet korábban állami szervezetek láttak el, az állam átad a magánbiztonsági területnek, természetesen a hatósági jogosítványok nélkül.

Csak néhány példát említve ezen a területen:

- A repülőterek biztonságának biztosítása korábban szinte kizárólag állami feladat volt. Jelenleg ezen a területen egyre nagyobb szerepet kapnak a magánbiztonsági cégek, sőt van olyan nagy nemzetközi repülőtér, ahol az útlevél ellenőrzésen kívül szinte minden más biztonsági feladatot magánbiztonsági cégek látnak el.
- Angliában az országos rabszállítást a G4S Securicor magáncég végzi.
- Angliában az említett cég, de más magánbiztonsági cégek is őriznek olyan börtönöket, ahol a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit tartják fogva.
- Magyar példa, hogy Honvédelmi Minisztérium, de a rendőrség is objektumai őrzésének nagy részét magánbiztonsági cégekkel végezteti.


A tevékenység belső fejlődése

A magánbiztonsági területet értékelő különböző európai jelentések kiemelik azt a tényt, hogy a magánbiztonsági tevékenység fejlődésének egyik iránya, hogy a tevékenység, amely korábban az objektumokon belül, az objektum területére korlátozódott, egyre inkább kiterjeszkedik a közterületre.

Néhány példát kiragadva:

Mobil (városi) járőrszolgálat: Az ügyfelek igényeinek megfelelően az érintett objektumokban nincs állandó őrzés, hanem a járőr meghatározott időnként ellenőrzi azt. Természetesen az egyes objektumok között a közterületen mozog, amely csökkenti a bűnözők mozgásterét.

Kivonuló járőrszolgálat: A betörésjelző készülék riasztása alapján kivonuló egységek, amelyek a helyszínen megteszik a szükséges intézkedéseket, ha szükséges értesítik a rendőrséget, és kiérkezéséig biztosítják a helyszínt.

A helyi tömegközlekedés és parkolás ellenőrzése: Egyes országokban (például Németország) a jegyek ellenőrzését magánbiztonsági cégekre bízzák. A parkolás ellenőrzése a közparkolók esetében is növeli a biztonsági személyek jelenlétét a közterületen.

Bűnmegelőzés

A fenti példákból is látható, hogy a magánbiztonsági tevékenységnek rendkívül jelentős szerepe van a bűnmegelőzés, különösen a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése területén. Magyarországon a rendőrség összlétszáma 38.000 fő (beleértve az adminisztratív és logisztikai tevékenységeket végző személyeket is). A magánbiztonság területén közel 100.000 fő lát el biztonsági tevékenységet.

Összességében tehát a magánbiztonsági tevékenység rendkívül fontos része a társadalom életének. Az Európai Unió tagállamaiban ezen a szolgáltatási területen több mint 1,5 millió magánbiztonsági őr dolgozik. Elengedhetetlen a szakterület további fejlesztése, új területekre való kiterjesztése, az új tevékenységi területek, új módszerek és új eszközök kutatása.


3. A társadalmi párbeszéd az európai magánbiztonsági modellben


Az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság szervezésében Madridban 2004. október 14-15-én került sor a IV. Európai Magánbiztonsági Konferenciára, amelyen 300 küldött vett részt az európai országokból.

A konferencián meghatározásra került az európai magánbiztonsági modell, amelynek négy alap pillére van:



- jogi szabályozottság,
- társadalmi párbeszéd,
- minőség és
- professzionalizmus.

Jelen cikk keretében csak az egyik pillérrel, a társadalmi párbeszéd szerepével foglalkozunk.

Az Európai Unió Alapszerződése (Treaty), amely lényegében az unió Alkotmánya nagy jelentőséget tulajdonít az érdekképviseletek szerepének a társadalom problémáinak megoldásában.

Az ágazati párbeszédnek három fő szintje van:

- európai,
- tagállami és
- munkahelyi.



Az Alapszerződés 138. cikkelye többek között az alábbi rendelkezést tartalmazza:




Az Alapszerződés és az Európa Bizottság ösztönzésére az 1990-es évek közepétől az iparágak többségében létrejöttek az európai szintű ágazati párbeszéd bizottságok, és jelentős eredményeket értek el az iparágak fejlesztésében.

Az ágazati párbeszéd bizottságok elsősorban bipartit jellegűek, tehát munkaadók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei tárgyalnak az adott iparág reprezentatív munkavállalói szervezeteivel (szakszervezetekkel). A közös álláspontot terjesztik a hivatalos hatóságok (Európa Bizottság, nemzeti kormányok) elé, tehát a párbeszéd mintegy tripartit jellegűvé válik, mint az alábbi ábra mutatja.

















A magánbiztonság területén az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 1999. június 10-én alakult meg Berlinben.

A munkaadói oldalt az Európai Magánbiztonsági Szolgáltatók Szövetsége (Confederation of European Security Sercices- röviden: CoESS) képviseli, amelynek minden országból csak egy reprezentatív munkaadói szervezet lehet a tagja. Ennek indoka, hogy a munkaadók közötti országon belüli nézeteltéréseket, konfliktusokat nem lehet kivinni európai szintre.

A munkavállalói oldalt az UNI-Európa szakszervezeti szövetség képviseli.

Az Európa Bizottságot (a hatósági oldalt) a Munka- és Szociális Ügyek Főigazgatósága képviseli, amely ellátja a bizottság titkári teendőit, és képviselője levezető elnöke az ágazati párbeszéd bizottság plenáris üléseinek.

A magyar Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság (MBÁPB) 2004. július 15-én alakult meg, és 2004. november 18-tól tagja az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságnak.


A munkaadói oldalt a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ), míg a munkavállalói oldalt a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) képviseli.

A hatósági oldalt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), jelenleg Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) képviseli.



Az SZMM működteti az Ágazati Párbeszéd Központot (ÁPK), amely ellátja az ágazati párbeszéd bizottságok titkársági feladatait.

4. Tudományos kutatások

Az ágazati párbeszéd bizottságok csak úgy tudják feladataikat ellátni, az iparágat képviselni, ha alaposan ismerik annak minden területét, naprakész információkkal rendelkeznek a jelenlegi helyzetről, és meg tudják határozni a fejlődési irányokat. Elengedhetetlenül szükséges, hogy tudományos kutatások szolgáltassanak alapot a tevékenységhez, hogy az értékelés és a javaslat tudományosan megalapozott legyen.

A magánbiztonsági ágazati párbeszéd bizottságok, úgy európai, mint tagállami szinten éves munkaterv szerint végzik tevékenységüket. A munkatervben meghatározzák a fő hangsúlyokat, azaz, hogy az oldalak mely területeken észlelnek megoldandó problémákat, vagy mely területek fejlesztésére kívánnak fokozott gondot fordítani.

A kutatási projektek szervezését a mellékelt kép mutatja.


A tudományos kutatások számos területen folynak átfogó jelleggel, vagy részterületeket, esetleg egyes ország-csoportokat, regionális térségeket érintve. A teljesség igénye nélkül például az élőerős őrzés, pénzszállítás helyzete az egyes országokban, az európai magánbiztonsági modell továbbfejlesztése, a minőség, a szakképzés fejlesztése, a jogi szabályozás harmonizációja, szabványosítás egyes területeken, és lehetne még tovább sorolni.

Egyes kutatások túlmutatnak az Európai Unió határain, például a jogi szabályozottság kérdését több földrész vonatkozásában is vizsgáljuk.

A nagyobb terjedelmű kutatások megvalósítása érdekében az Európai Ágazati Párbeszéd Bizottság pályázatot nyújt be a különböző uniós szervezetekhez.

Az eddigi eredmények közül néhányat a mellékelt kép is bemutat.

A magyar Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság az említett kutatási eredmények alapján készült dokumentumokat magyarra lefordíttatta, és az iparágban dolgozók rendelkezésére bocsátotta. Ezek a magyar nyelvű dokumentumok megtalálhatók az európai munkaadói szövetség, a CoESS honlapján is a „Documents” cím alatt. A honlap: www.coess.org

A biztonsági őri alapképzés kézikönyvének bevezető részében is fel van tüntetve: „A társadalmi partnerek, a CoESS és az UNI-EUROPA közös köszönetnyilvánítása. A projektet az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Főigazgatósága, valamint Oktatási és Kulturális Főigazgatósága támogatta, a Leonardo Program keretében (NL/96/2/1136/PI/II.1.1.b/FPC).”

Külön is kiemeljük, hogy a „Kézikönyv a foglalkozási betegségek és munkabalesetek megelőzésére” című dokumentumnak nem csak magyar fordítása készült el, hanem egyúttal adaptálva is lett a magyar viszonyokra. Ezt a munkát a magyar Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság a BMF Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karával közösen végezte el. Meghatározó munkát végzett ennek során Dr. Kósa Csaba, a Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet főiskolai tanára.

Jelenleg is több olyan kutatás van folyamatban, amelyben magyar részről aktívan részt veszünk. Néhányat közülük a mellékelt képeken ismertetünk.


A magánbiztonsági iparág egyik legnagyobb problémája Európa Unió néhány országában a szolgáltatások alacsony ára, amely a közbeszerzési pályázatoknál is tapasztalható.
Ezen a területen történő előrelépés érdekében – tudományos kutatás alapján adta ki az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság a „Kézikönyv a legjobb ár-érték arány kiválasztására a közbeszerzési pályázatok elbírálásánál.” című kézikönyvet 1999-ben.

A kézikönyv ismertetése a régebbi tagországokban már megtörtént, az újonnan csatlakozott országokban való megismertetésére az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 2005-ben pályázatot nyújtott be az Európa Bizottsághoz, amelyet meg is nyert. A négy konferenciából álló konferenciasorozat első színhelye éppen Budapest volt 2006. október 19-én, majd a következő évben kerül sor Prágában, Varsóban, illetve az eredményt összesítő konferenciára Berlinben.

A magánbiztonsági iparág hazai elismertségének növekedését mutatja, hogy Dr. Petrétei József Igazságügyi és Rendészeti miniszter, mint a konferencia fővédnöke személyesen nyitotta meg a konferenciát, és hosszabb beszélgetést folytatott az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói és munkavállalói oldalának elnökeivel, valamint a CoESS főtitkárával. A konferenciát külföldi vendégeink rendkívül sikeresnek értékelték.

A magánbiztonsági szakképzés fejlesztése tekintetében szintén pályázatot nyertünk, amelynek keretében három területre – a mobil járőr, a távfelügyeleti központ operátor, és a repülőtéri biztonsági személyzet képzése – egy oktatási módszertani útmutató kidolgozására került sor. A magyar magánbiztonság elismerését jelzi, hogy a 3 X 7 fős bizottságban az újonnan csatlakozott országokból mindössze három fő került be, ebből kettő a magyar magánbiztonsági szektorból. (1 fő a cseh magánbiztonsági szektort képviselte). Az elkészült anyag végleges elfogadása még ez évben –december 15-én –sorra kerülő Európai Ágazati Párbeszéd Bizottság-i plenáris ülésen kerül sor.



A folyamatban lévő programok közül még kettőt szeretnénk kiemelni, ahol a magyar részvétel jelentős volt.
Az élőerős őrzés európai terminológiai szabvány javaslatának elkészítésében a Magyar Szabványügyi Testületet a MBÁPB képviselte. Magyar javaslat alapján került kialakításra a szabványosítás menete és formája. A megtartott hat konferencia egyik színhelye Budapest volt.

A távfelügyeleti központok szabvány tervezet elkészítésében az MBÁPB képviselője szintén részt vett.

A fenti –nagyon vázlatosan ismertetett – tények is mutatják, hogy a magyar Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság aktívan részt vesz az európai magánbiztonsági ipar lényeges kérdésinek kutatásában, kidolgozásában. Ezt a tevékenységünket mind a szakma európai képviselői, mind az Európa Bizottság illetékes főigazgatóságának képviselői elismerik.

A mellékelt kép csak példaként néhány hazai eredményünket mutatja be.

Egy dolgot sajnálattal kell megállapítanunk, hogy minden eredményünk ellenére a tudományos kutatás e területen még rendkívül fejletlen. Úgy gondoljuk, hogy amellett, hogy aktívan részt veszünk az európai kutatási projektemben, a hazai kutatásra mind a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság, mind az oktatási intézmények részéről nagyobb gondot kellene fordítanunk. Csak egy példát említve, az elmúlt két évben zajlott a szakképzés, az OKJ átalakítása. Rendkívül hasznos lett volna, ha ezt a munkát a mi területünkön megelőzi egy tudományos kutatás. Mennyivel könnyebb lett volna a szakértők helyzete, ha egy tudományosan megalapozott kutatási eredmény alapján kellett volna javaslatot tenni.

A magánbiztonságot szabályozó törvény elkészítését ugyancsak nem előzte meg tudományos kutatás, sőt még a szakemberek véleményét sem vették figyelembe. Többek között ezért is van benne néhány feloldhatatlan és orvosolhatatlan ellentmondás.


A magyar magánbiztonsági iparágnak, folytatva eddigi tevékenységét a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a hazai és európai kutatásokra, hogy tudományosan megalapozottan tudja képviselni a szektor érdekeit.

Az Európai Unió jelentős változásokon megy keresztül. 2006. november 13-16-án tárgyalja az Európa Parlament a „Szolgáltatások nyújtása az Európai Unió belső piacán” című direktíva tervezetet, amelyet valószínűleg el is fogad. Bár a mi iparágunk nem fog jelenleg a direktíva hatálya alá tartozni, de ennek az a feltétele, hogy 2010-ig önálló európai direktívában kell szabályozni a magánbiztonsági tevékenységet. Elengedhetetlenül szükséges tehát a jogharmonizáció, a szabványosítás, az oktatás fejlesztése. A jogszabály előkészítését véleményünk szerint alapos tudományos kutatásoknak kell megelőzni. Ebben a munkában fontosnak tartjuk, hogy a magánbiztonsági ipar is részt vegyen.

Az európai változások jelentősen érintenek bennünket is. Lényegében két magatartás között választhatunk:
- az előkészítő munkából kimaradva, tudomásul vesszük, „elszenvedjük” a változásokat, vagy
- az előkészítő munkában aktívan részt veszünk, képviseljük a magyar magánbiztonsági szektor érdekeit, és megpróbáljuk érdekeinket a lehetőségek keretei között érvényesíteni.

Véleményünk szerint csak a második út elfogadható számunkra, és tevékenységünket, beleértve tudományos tevékenységünket is erre kell koncentrálni.

5. Összefoglalás
A cikkben bemutatjuk a hazai magánbiztonsági szektor helyzetét, a társadalmi párbeszéd és a tudományos kutatás területén eddig elért eredményeket. Ugyanakkor az európai trendekre alapozva, igyekeztünk feltárni a hazai magánbiztonsági iparág várható fejlődési irányait is. A szerzők egyértelmű következtetése, hogy a magyar magánbiztonsági iparágnak, folytatva eddigi tevékenységét a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a hazai és európai kutatásokra, hogy tudományosan megalapozottan tudja képviselni a szektor érdekeit.

Irodalom
Európai Unió Alapszerződése
Az Európai Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság dokumentumai

Hírlevél

Ha érdeklik a legfrissebb újdonságok, iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre!

Cikkek hasonló témában