Smart IoT, CCTV és a többiek biztonságtechnika közeljövője


Smart IoT, CCTV és a többiek biztonságtechnika közeljövője
Az ORACLE megfogalmazása szerint: „a dolgok internete (Internet of Things, IoT) olyan fizikai tárgyak - "dolgok" - hálózatát írja le, amelyek érzékelőkkel, szoftverekkel és egyéb technológiákkal ellátottak, és az interneten keresztül összekapcsolódva adatokat cserélnek más eszközökkel és infokommunikációs rendszerekkel.”

A fenti definíció mára mindenki számára ismert lehet, mi több, mondhatni töltelékszóként használjuk az IoT rövidítést. Mégis, ha mélységében belegondolunk, joggal fogja el az embert enyhe borzongás, hiszen, korunkban szinte minden elektronikával rendelkező használati tárgyunk részese lehet az IoT univerzumnak.

Ha mindenki egyet ért
Aktuális, ámbátor szűkebb pátriánk (biztonságtechnika) határmezsgyéjén mozgó témával felütve a lehetőségek boncolgatását, a szomszédunkban folyó háború egyik legnagyobb csodájának tartották az ukrán fél tüzérségének lőgyorsaságát és precizitását. Ezen „csoda” számos összetevőn nyugodott, s a médiában már publikált elemek közül kiemelném, hogy a lővezérlő szoftveres megoldás (Mesterséges Intelligencia?) mondhatni „hétköznapi” megoldásokkal operálva érte el a nagyvilág által elismerését kiváltó eredményeit. Egy részről folyamatosan („online”) kapta az ukrán ütegek pozíció koordinátáit, egyéb eszközök (pl. drónok) révén a lehetséges célpontok helyzetét. Nem mellesleg, feldolgozta az időjárási adatokat – azokakt is, melyeket a célterületen lévő automata meteorológiai állomások küldtek be az adatbázisába. S persze még egynehány információforrásból származó „bit-morzsa” is hozzájárult a végeredményhez. Summa summárum, a „szoftver” ezt követően meghatározta, mely ütegek, milyen „beállítások” mellett, miként lőjék a célterületet. Az eredmény ma már jól ismert.

Érzékelőkkel és egyéb technológiákkal ellátottak
Amikor a biztonságtechnika szóba kerül, még ma is inkább szigetjellegű megoldások ötlenek fel az emberek fejében. Nem csak kicsiny hazánkban, de nálunk talán még inkább, mint más országokban. Pedig, ha alaposan átgondoljuk, mára már úgy a video-biztonságtechnika, mint a behatolásjelzés (beléptetés, tűzjelzés stb.) területén is elvárás, hogy ne csak szűken vett értelemben megfigyeljenek, riasszanak stb., hanem távolról ellenőrizhessük működésüket, összetettebb, részletesebb adatokat kapjunk úgy a vészhelyzetekről, mint a mindennapiként elkönyvelt eseményekről. Továbbá elvárás, hogy magát a rendszert mindenképp, de akár a védett területen lévő egyéb technológiákat (ajtó, világítás, fűtés/hűtés, miegymás) vezérelhessük.

Egy kalap alá véve a biztonságtechnika valamennyi ágát, valójában minden „érzékelő” lényeges információval járulhat hozzá egy komplex biztonságitechnikai rendszer hatékonyságának növeléséhez. Az előbbi mondatban idézőjelbe került az érzékelő szó, s ennek az az oka, hogy ennek tekintendő egy CCTV kamera is, noha erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni. A mozgás-, rezgés-, vízelöntés, füst-és egyéb légösszetevő érzékelőkön túl hasznos információkkal szolgálhatnak a hőmérséklet, szélirány és szélerő, detektálására szolgáló eszközök. Technikailag minden olyan eszköz, amely olyan adatokkal lát el minket, de leginkább egy központi eseménykezelő megoldást (lásd fent az ukrán lővezérlőt), melyek lehetővé teszik, hogy az évtizedek óta hangoztatott reaktív vagyonvédelmi paradigma proaktívvá változzon.

Néhány évvel ez előtt még elfogadható kifogás lehetett volna, hogy „de ezek a technológiák megfizethetetlenek”. Tény és való, a kiragadott és elcsépelt példának okáért, egy hőkamera tűz(előre)jelzési célú telepítése nem való mindenkinek. Hatékony eszköz, de a mai napig igen drága. Azonban, ma már rendelkezésünkre áll „költséghatékony” légminőség detektáló és hőmérséklet mérő IoT eszközök garmadája, melyekkel jóval kedvezőbb „konstrukcióval” ki lehet váltani számos projekt esetében a hőkamerákat. Mindössze kell egy agy, ami értelmezni, kezelni képes ezen adatokat; sőt akár automatikusan (intelligens) módon reagálni is képes az aktuális / várhatóan bekövetkező eseményekre.

Adatokat cserélnek más eszközökkel
A fenti mondat feltételezi a ma már közel sem a Sci-Fi világába tartozó mesterséges intelligencia (MI) célirányos alkalmazását. Elég megnéznünk jelenünk CCTV kínálatát és azt vesszük észre, hogy majd minden gyártó azzal igyekszik eladni termékét, hogy abban bizony „MI” ketyeg. A filozófiai és technológiai definíciókat itt és most mellőzve: valamilyen gépi tanuló algoritmus biztosan fut rajta. Ezzel lehetőség nyílhat arra, hogy az végponti analitikai (pl. képtartalomelemzési) lehetőségeink hatékonyabbá váljanak. Valójában az MI haszna akkor fog legszembetűnőbben megmutatkozni, mikor egy vagyonvédelmi (és a hozzá kapcsolódó) rendszerekből származó minden adatot folyamatosan megkapja, és olyan „vason ül” az illető MI, amely lehetővé teszi számára a hatékony önfejlesztést (tanulást).

Szélsőséges példával élve, egy hatékony, jól „feltanított” algoritmus egy légösszetevő és egy rezgésérzékelő adataiból is kikövetkeztetheti a közeljövőben felgyulladó tüzet / bekövetkező balesetet. Mindössze azt kell összekötnie, hogyha egy adott vibrációs (plusz mozgásirány) és/vagy légminta létrejön, azt követően valami mindig kigyullad. Az elébb említett mintákat (további információforrások: CCTV, beléptetés stb.) akár hozzá rendelhetné egy adott személyhez / állathoz / járműhöz. Azaz, riasztási eseményt aktiválhat az MI, amennyiben olyan „konstelláció” áll össze, amely jellemzően tűzeseteket megelőzően jön létre. Első hallásra túlzásnak tűnhet, de érdemes belegondolni abba, hogy az MIT kutatói olyan algoritmust hoztak létre (teljesen véletlenül), amely egy CT felvételből 90%-os hatékonysággal képes megmondani, hogy a vizsgált személy mely rasszhoz tartozik. Alapvetően a CT felvételeken nem igazán szerepelnek a rasszra jellemző paraméterek, ráadásul, nem is ezen célra fejlesztették az algoritmust, hanem betegségek detektálására. Megfelelő mennyiségű és minőségű adat (és a szükséges „vas”) rendelkezésre állása esetén, csak a képzeletünk szab határt egy ilyen rendszer felhasználásnak.

… és infokommunikációs rendszerekkel…
Egészen pontosan a képzeletünk és a GDPR, illetve az EU jogalkotási ”kamráiban” most születő Mestereséges Intelligencia Rendelet (AIA), illetve még egynehány kiegészítő hazai és uniós jogszabály szabja meg a határokat. Az Unió, az ő nagy bölcsességében, kicsit az utolsó utáni pillanatban rájött, hogy egy olyan technológia kezd burjánzásba, melyet egy részt alig ért, más részt olyan képességekkel rendelkezik, melyek felhasználása nem csak előre vivő jellegű lehet. Ezért „most” igyekeznek a palackba visszazárni a szellemet. Példának okáért AIA erőteljes korlátok közé szorítja a GDPR által már amúgy is erősen szabályozott CCTV és biometrikus azonosító technológiákhoz kapcsolódó megoldásokat.

A magam részéről sok szerencsét kívánok a jogalkotóknak, de az MI-vel szembeni küzdelmet (szerintem) már most elvesztették, hiszen az már ott „ül” számtalan mobil applikációban, mobiltelefonban és egyéb mobil eszközben. Továbbá felhőalapú és egyéb „központokban”, szippantja fel milliárdnyi adatot (per másodperc) és olyan mintákat vesz észre, melyre az ember ma még (már?) képtelen.

Szerző: O.V.SZ.
Források: ORACLE, The Lancet
(https://www.thelancet.com/journals/landig/article/PIIS2589-7500(22)00063-2/fulltext)
Tagek: IoT

Hirdetés
hírdetés
SecuriFocus

A SecuriFocus.com Magyarország első, a biztonságvédelmi szolgáltatások piacára szakosodott online hír- és információs portálja.
www.securifocus.com

SecuriForum

A SecuriForum Biztonságtechnikai és Tűzvédelmi Kiállítás & Konferencia a SecuriFocus Kft. által szervezett rendezvény.
www.securiforum.com

Elérhetőség

SecuriFocus Kft.
1118 Budapest
Nagyszeben u. 24/A
Tel: (30) 515-3500
Email: info@securifocus.com
Hikvision ColorVU panoráma kamerák
Olvasta már?
Hikvision ColorVU panoráma kamerák